Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Berrigan, Ted: From the House Journal

Berrigan, Ted portréja

From the House Journal (Angol)

1
I belong here, I was born
To breathe in dust
I came to you
I cannot remember anything of then
      up there among the lettuce plots

I cough a lot, so I stay awake
I cannot possibly think of you
I get a cinder in my eye because
I hate the revolutionary vision of

„I have a terrible age," & I part
I have no kindness left
I do have the lame dog with me & the cloud
I kiss your cup, but I know so much.

I must have leisure for leisure bears
I to you and you to me the endless oceans of

2
Now it next to my flesh, & I don't mean dust
I am sober and industrious
I see you standing in clear light
I see a life of civil happiness
I see now tigers by the sea,   
                 the withering weathers of
I stagger out of bed
I stumble over furniture
I fall into a gloomy hammock
I'm having a real day of it
I'm not sure there's a cure
You are so serious, as if you are someone
Yet a tragic instance may be immanent
Yes it's sickening that yes it's true, and
Yes it's disgusting that yes if it's necessary, I'll do it.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttps://books.google.hu/books

Napló (Magyar)

1
Ide tartozom, arra születtem, hogy
Belélegezzem a port
Eljöttem hozzád
Semmire nem emlékszem
        a saláta-fejek között

Sokat köhögök, ébren tart
Nem tudok rád gondolni
Hamu van a szememben mert
Gyűlölöm a forradalmi képzetet miszerint

„Iszonyú korban vagyok," elmegyek
A jóság elhagyott
Csak egy sánta kutya van velem és egy felhő
Megcsókolom poharad, sokat tudok.

Élveznem kellene az élvezetért
Én neked és te nekem a végtelen óceán

2
Most a húsomhoz közel, nem por
Józan vagyok és törekvő
Látom, tiszta fényben állsz
Látom polgári életed boldogságát
Tigrist látok a tengerparton
                  fonnyadó idők
Kitántorgok az ágyból
Botladozom a bútorok között,
Belezuhanok a rideg függőágyba
Igaz napot élek
A gyógyír nem bizonyos
Túl komoly vagy, mintha valaki lennél
Tragikus pillanat bújkál
Igen, hátborzongató, de igaz
Igen, gusztustalan, de ha szükséges megteszem



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaGy. G.

minimap