Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Bradstreet, Anne: Előszó (Prologue Magyar nyelven)

Bradstreet, Anne portréja
Képes Júlia portréja

Vissza a fordító lapjára

Prologue (Angol)

To sing of Wars, of Captains, and of Kings,
Of Cities founded, Common-wealths begun,
For my mean Pen are too superior things;
Or how they all, or each their dates have run,
Let Poets and Historians set these forth.
My obscure lines shall not so dim their worth.

But when my wond’ring eyes and envious heart
Great Bartas’ sugar’d lines do but read o’er,
Fool, I do grudge the Muses did not part
‘Twixt him and me that over-fluent store.
A Bartas can do what a Bartas will
But simple I according to my skill.

From School-boy’s tongue no Rhet’ric we expect,
Nor yet a sweet Consort from broken strings,
Nor perfect beauty where’s a main defect.
My foolish, broken, blemished Muse so sings,
And this to mend, alas, no Art is able,
‘Cause Nature made it so irreparable.

Nor can I, like that fluent sweet-tongued Greek
Who lisp’d at first, in future times speak plain.
By Art he gladly found what he did seek,
A full requital of his striving pain.
Art can do much, but this maxim’s most sure:
A weak or wounded brain admits no cure.

I am obnoxious to each carping tongue
Who says my hand a needle better fits.
A Poet’s Pen all scorn I should thus wrong,
For such despite they cast on female wits.
If what I do prove well, it won’t advance,
They’ll say it’s stol’n, or else it was by chance.

But sure the antique Greeks were far more mild,
Else of our Sex, why feigned they those nine
And poesy made Calliope’s own child?
So ‘mongst the rest they placed the Arts divine,
But this weak knot they will full soon untie.
The Greeks did nought but play the fools and lie.

Let Greeks be Greeks, and Women what they are.
Men have precedency and still excel;
It is but vain unjustly to wage war.
Men can do best, and Women know it well.
Preeminence in all and each is yours;
Yet grant some small acknowledgement of ours.

And oh ye high flown quills that soar the skies,
And ever with your prey still catch your praise,
If e’er you deign these lowly lines your eyes,
Give thyme or Parsley wreath, I ask no Bays.
This mean and unrefined ore of mine
Will make your glist’ring gold but more to shine.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.poetryfoundation.org

Előszó (Magyar)

Királyról, vezérről nem dalolok.
Háborúról, városalapitásról,
Tollamnak mind túl magasztos dolog;
Mint történtek: szól róla annyi száz sor
Költő, történész közzéteheti,
Versem munkájuk nem kisebbiti.

De Bartas sorain ha átfut épp
Ámuló szemem és irigy szivem,
Duzzogok: a Múzsa bő készletét
Nem egyformán osztotta szét, hiszen,
Egy Bartas véghezviszi terveit,
En csak azt teszem, mi tőlem telik.

Diáktól nem várunk Retorikát,
Sem törött húrú hangszertől vigaszt,
Tökélyt, hol a legfőbb szenved hiányt,
Múzsám így dalol. Jobbá tenni azt
Sajnos nem képes semmilyen Művészet,
Mivel ilyenné tette a Természet.

S nem tud, mint a sima nyelvű görög,
Bár nyelve először akadozott,
De ékesszólóbb lett, mint azelőtt,
Fáradságáért jutalmat kapott:
A művészet sokat tesz; ám való:
A tompa elme nem gyógyítható.

Az ócsárló nyelvet mind megvetem,
Ki azt mondja: a Költészetnek ártok,
És varrótű inkább illik nekem;
De a nőkkel oly megvetően bántok,
Hogy ha jót írok, mit érek vele?
Mondják: loptam, vagy véletlen műve.

De enyhébbek voltak a görögök,
Mint vélik, különben az a kilenc
Hogy lehet nemem tagjai között,
S Kalliopé fiáé mint leend
A líra; de megoldják a csomót,
Minden görög mindig bolondozott.

Legyen görög a görög, s nő a nő,
Van, amiben a férfiak különbek,
Jól tudjuk mi, nők: hogyha bárminő
Harcról van szó, ők, akik kitűnnek;
Kimagaslóak érdemeitek,
Egy kevés azért nékünk is lehet.

Ti égretörő, magasröptű tollak,
Kik elnyertek minden dicséretet,
Ha elolvassátok, e néhány sornak
Petrezselyemmel tisztelegjetek,
Nem kérek babért; lángész nem vagyok,
Aranyatok így még jobban ragyog.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaK. J.

minimap