Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Burns, Robert: Árpa Pál. Ballada (A sör apotheózisa) (John Barleycorn Magyar nyelven)

Burns, Robert portréja
Israel Efraim portréja

Vissza a fordító lapjára

John Barleycorn (Angol)

There was three kings into the east,
Three kings both great and high,
And they hae sworn a solemn oath
John Barleycorn should die.

They took a plough and plough'd him down,
Put clods upon his head,
And they hae sworn a solemn oath
John Barleycorn was dead.

But the cheerful Spring came kindly on,
And show'rs began to fall;
John Barleycorn got up again,
And sore surpris'd them all.

The sultry suns of Summer came,
And he grew thick and strong;
His head weel arm'd wi' pointed spears,
That no one should him wrong.

The sober Autumn enter'd mild,
When he grew wan and pale;
His bending joints and drooping head
Show'd he began to fail.

His colour sicken'd more and more,
He faded into age;
And then his enemies began
To show their deadly rage.

They've taen a weapon, long and sharp,
And cut him by the knee;
Then tied him fast upon a cart,
Like a rogue for forgerie.

They laid him down upon his back,
And cudgell'd him full sore;
They hung him up before the storm,
And turn'd him o'er and o'er.

They laid him out upon the floor,
To work him further woe;
And still, as signs of life appear'd,
They toss'd him to and fro.

They wasted, o'er a scorching flame,
The marrow of his bones;
But a miller us'd him worst of all,
For he crush'd him between two stones.

And they hae taen his very heart's blood,
And drank it round and round;
And still the more and more they drank,
Their joy did more abound.

John Barleycorn was a hero bold,
Of noble enterprise;
For if you do but taste his blood,
'Twill make your courage rise.

'Twill make a man forget his woe;
'Twill heighten all his joy;
'Twill make the widow's heart to sing,
Tho' the tear were in her eye.

Then let us toast John Barleycorn,
Each man a glass in hand;
And may his great posterity
Ne'er fail in old Scotland!



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.davidpbrown.co.uk

Árpa Pál. Ballada (A sör apotheózisa) (Magyar)

Három nagyhatalmú király
Keleten összeáll,
És összeszövetkeznek ők,
Hogy vesszen Árpa Pál.

Ekével elásták eképp,
Földet kapa kapált,
Három királyok esküvék:
Megölték Árpa Pált.

De utána jött a víg Tavasz,
Hozott záport, esőt,
Árpa Pálunk feltámadott,
S elképedének ők.

És jött a fülledt, forró Nyár,
Ő nőtt, egyenesen,
Fején szúrós lándzsahegyek
Hogy jól védve legyen.

Beköszöntött a józan Ősz
És sápasztó szele;
Árpa Pál teste megroggyant
És a feje vele.

Színe megfakult, megkopott,
A vénség kezdte ki;
És akkor jött az ellenség,
És az esék neki.

Fegyverük éles penge volt,
És el lett nyesve térd;
Kocsira köték mint rabot
Gonosz bűneiért.

Aztán ponyvárafektetés,
Aztán a dupla bot;
Aztán meg a felköttetés;
És megforgattatott.

Aztán egy setét sanda lyuk
Vízzel lett töltve meg,
És megragadták Árpa Pált
És vízbe vettetett.

Aztán a földre fekteték
S agyusztálták tovább,
S amíg csak volt még benne szusz,
Lökték idébb-odább.

Tűzzel pörkölték csontjait
És bennök a velőt,
Mit kerékbe Molnárlegény
Sőt két kerékbe tört.

Kiszívták szívéből a vért,
Hasukba folyt a nedv,
S minél többet vedeltek ők,
Annál jobb lett a kedv.

Nagy Hős volt, nagy hős Árpa Pál,
Nemes vért örökölt,
Aki csak itta azt a vért,
A bátorsága nőtt.

Ez elfelejtet minden bajt;
Ettől nő az öröm:
Dalra fakaszt özvegy szivet,
Noha szemében a könny.

Hát köszönsük fel Árpa Pált,
Igyunk, ember fia!
S ne felejtse utódait
Az öreg Skócia!
   
   
   
Régi angol népdal, sok változatban maradt fenn és sokan dolgozták fel. Burns versének is több változata van.

Dupla bot: cséphadaró. Saját szóalkotásom; valójában nem „duplának” nevezték, hanem csak (olykor) „másfélfának”: egy hosszabb meg egy rövidebb husáng volt összekapcsolva bőrszíjjal vagy lánccal. Parasztfelkelésekben mint fegyvert is használták. Angolul flail, de a szó természetesen nem szerepel a versben, hanem csak az, hogy ’jól elpáholták, megbotozták’.



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásasaját fordítás

minimap