Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Chuilleanáin, Eiléan Ní: Az út hajlatában (The Bend in the Road Magyar nyelven)

Chuilleanáin, Eiléan Ní portréja
Kabdebó Tamás portréja

Vissza a fordító lapjára

The Bend in the Road (Angol)

This is the place where the child
Felt sick in the car and they pulled over
And waited in the shadow of a house.
A tall tree like a cat’s tail waited too.
They opened the windows and breathed
Easily, while nothing moved. Then he was better.

Over twelve years it has become the place
Where you were sick one day on the way to the lake.
You are taller now than us.
The tree is taller, the house is quite covered in
With green creeper, and the bend
In the road is as silent as ever it was on that day.

Piled high, wrapped lightly, like the one cumulus cloud
In a perfect sky, softly packed like the air,
Is all that went on in those years, the absences,
The faces never long absent from thought,
The bodies alive then and the airy space they took up
When we saw them wrapped and sealed by sickness
Guessing the piled weight of sleep
We knew they could not carry for long;
This is the place of their presence: in the tree, in the air.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttps://www.studyclix.ie

Az út hajlatában (Magyar)

Ez az a hely, ahol rosszul lett a gyerek
A kocsiban, meg kellett állniok
És várniok egy ház árnyékában.
Ott várt egy nagy fa is, macskaformájú
Az autó ablakai kinyitva szabadon
Lélegezhettek. Semmi sem mozdult. Ő jobban lett.

Tizenkét éve már, hogy rosszul lettél
A tó felé menet ezen a helyen
Ma már magasabb vagy nálunk,
A fa is nőtt, a házat belepte
A zöld borostyán, de az út hajlat
Ugyanolyan csöndes, mint azon a napon.

Felrakva, alig csomagolva, mint a puszta lég,
Vagy a bárányfelhő, minden minden amit
Az a sok év felhalmozott, a hiányokat is,
Az ismerős arcokat, az akkor élők testét,
S ahogy ők a teret kitölték, betegen,
Az álom szigetére leterhelten –
tudtuk, közel a vég:
Ez az a hely ahol jelen vannak, ahol a fa, ahol a lég.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaK. T.

minimap