Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Crane, Hart: Voyages VI

Crane, Hart portréja

Voyages VI (Angol)

VI

Where icy and bright dungeons lift  

Of swimmers their lost morning eyes,  

And ocean rivers, churning, shift  

Green borders under stranger skies,

 

Steadily as a shell secretes

Its beating leagues of monotone,

Or as many waters trough the sun’s  

Red kelson past the cape’s wet stone;

 

O rivers mingling toward the sky  

And harbor of the phoenix’ breast—

My eyes pressed black against the prow,  

—Thy derelict and blinded guest

 

Waiting, afire, what name, unspoke,  

I cannot claim: let thy waves rear  

More savage than the death of kings,  

Some splintered garland for the seer.

 

Beyond siroccos harvesting

The solstice thunders, crept away,  

Like a cliff swinging or a sail

Flung into April’s inmost day—

 

Creation’s blithe and petalled word  

To the lounged goddess when she rose  

Conceding dialogue with eyes

That smile unsearchable repose—

 

Still fervid covenant, Belle Isle,  

—Unfolded floating dais before

Which rainbows twine continual hair—

Belle Isle, white echo of the oar!

 

The imaged Word, it is, that holds  

Hushed willows anchored in its glow.  

It is the unbetrayable reply

Whose accent no farewell can know.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.poetryfoundation.org

Utazások VI (Magyar)

VI

Hol jég-fény kazamaták emelik

Úszók vesztett reggel-szemét,

S óceán folyói pezsgetik

Zöld partjaik, s fönn idegen az ég,

 

Mint kagyló szüli szüntelen

Egyhangú frigyét, lüktetőn,

Vagy mint sok víz a nap vörös

Gerincén, fut túl fok-kövön;

 

Ó, folyók, égnek-vegyülők,

Lelvén így főnix-mell kikötőt –

Szemem hajóorron, sötéten

– Vakult vendéged, züllve jött,

 

Várván, tűzben, nincs-hangja nevet,

Mit kérhetek: habod vadabb

Legyen, mint a királyhalál,

Füzér-szilánkold jósodat.

 

Sirokkón, a napfordulók

Villám-kaszásán, kúszva túl,

Mint lengő szirt s vitorla, mely

Április-szívbe kanyarul –

 

Teremtés víg, szirmos szava

Elnyúlt istennőhöz, ha kél,

Legyen szemekkel párbeszéd,

Míg mosoly-titka csak henyél –

 

Máig forró kötés, Belle Isle,

Emelvény, úszva terülő,

Szivárvány-font örök-hajú,

Belle Isle, fehér-visszhang evező!

 

A képzet-kép Szó horgonyoz,

Izzván, suhanó füzeket.

Csalhatatlan választ mi hoz,

Hang, búcsúzván nem sejtheted.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap