Woman From Tokyo (Angol)
Fly into the rising sun, Faces, smiling everyone Yeah, she is a whole new tradition I feel it in my heart
My woman from Tokyo She makes me see My woman from Tokyo She's so good to me
Talk about her like a Queen Dancing in a Eastern Dream Yeah, she makes me feel like a river That carries me away
My woman from Tokyo She makes me see My woman from Tokyo She's so good to me
But I'm at home and I just don't belong ...
So far away from the garden we love She is what moves in the soul of a dove Soon I shall see just how black was my night When we're alone in Her City of light
Rising from the neon gloom Shining like a crazy moon Yeah, she turns me on like a fire I get high
My woman from Tokyo She makes me see My woman from Tokyo She's so good to me[1]
[1] The words are euphemistic…the song is not about a woman at all, but the excitement and anticipation of our first trip to Japan, which turned out to be a great adventure in a time when cultures were less diluted by the transport and communication facilities that we know today. It was an exotic pioneering journey, never to be forgotten. In this context the words are probably self explanatory. Woman from Tokyo was one of only two songs recorded and released from a long and difficult session in Rome; the other one was Painted Horse. (Ian Gillan)
Feltöltő | Répás Norbert |
Kiadó | Purple (Europe, Oceania, South America) Warner Bros. (North America & Japan) |
Az idézet forrása | Who Do We Think We Are, Blackmore, Gillan, Glover, Lord, Paice / metrolyrics.com |
Megjelenés ideje | 1973 |
|
|
Tokiói nő (Magyar)
Kelő Napba repülök Arcok során derülök Igen, ő egy ép új szokás Szívemben érzem
Tokiói nőm Kényszerít, hogy lássak Tokiói nőm Hozzám állt jó társnak
Királynőmről szavam száll Keleti Ködben táncot jár Igen, folyó érzetét kelti bennem Mi tovább sodor engem
Tokiói nőm Kényszerít, hogy lássak Tokiói nőm Hozzám állt jó társnak
De én otthon vagyok és épp nem tartozom...
Édentől oly messze, melyet kedvelünk Ő az, kit galamb lelkében meglelünk Hamar meglátom, mily sötét volt az éj Ha Városában egyedül ér minket a fény
Neonfényből sajtolva Őrült holdként ragyogva Igen, tűzként hevít és magasra repít
Tokiói nőm Kényszerít, hogy lássak Tokiói nőm Hozzám állt jó társnak[1]
[1] A dalszöveg halmozottan fogyatékos és ostoba szavakból áll össze ... maga a dal nem egy nőről, hanem inkább a japán utunk várakozással telt izgalmáról szól, ami abban a korban nagy kalandnak bizonyult. A kultúrát anno még nem hígították kommunikációs- és közlekedési eszközök, ahogy azt ma ismerjük. Ez egy rendkívül különös úttörő kirándulás volt, melyet nem lehet feledni. Ilyen szövegkörnyezetben valószínűleg megvilágosul a szavak értelme. A Tokiói nő (Woman from Tokyo) az egyik abból a csupán két dalból, melyet hosszas és nehézséges módon rögzítettünk és adtunk ki Rómában. A másik a Festett ló (Painted Horse) volt. (Ian Gillan)
|