Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Defoe, Daniel: Az igazi született angol (részletek) (The True-Born Englishman (details) Magyar nyelven)

Defoe, Daniel portréja

The True-Born Englishman (details) (Angol)

Part II.

The lab’ring poor, in spite of double pay,
Are saucy, mutinous, and beggarly;
So lavish of their money and their time,
That want of forecast is the nation’s crime.
Good drunken company is their delight;
And what they get by day they spend by night.
Dull thinking seldom does their heads engage,
But drink their youth away, and hurry on old age.
Empty of all good husbandry and sense;
And void of manners most when void of pence.
Their strong aversion to behaviour’s such,
They always talk too little or too much.
So dull, they never take the pains to think;
And seldom are good natured but in drink.

Nor do the poor alone their liquor prize,
The sages join in this great sacrifice;
The learned men who study Aristotle,
Correct him with an explanation bottle:
Praise Epicurus rather than Lysander,
And Aristippus more than Alexander;
The doctors too their Galen here resign,
And generally prescribe specific wine;
The graduate’s study’s grown an easy task,
While for the urinal they toss the flask;
The surgeon’s art grows plainer every hour,
And wine’s the balm which into wounds they pour.

Statesmen their weighty politics refine,
And soldiers raise their courages by wine.

Some think the clergy first found out the way,
And wine’s the only spirit by which they pray.
But others, less profane than so, agree,
It clears the lungs, and helps the memory:
And, therefore, all of them divinely think,
Instead of study, ’tis as well to drink.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://ebooks.adelaide.edu.au

Az igazi született angol (részletek) (Magyar)

Második rész (A sokféle részegesről)

A bérmunkás, bár bére kétszeres,
visszapofázik, koldul, sztrájkra les,
keze közül pénz és idő kihull -
nemzeti bűn, hogy becslést nem tanul:
jó részeg banda csak az kell neki,
mit nappal keres, éjjel elveri,
alig pislákol agya, a setét,
vénségig issza el az életét
nincs okos célja, nincs mértéke sem,
mert modortalan, aki pénztelen,
s mert ellene a jó viselkedés,
ha megszólal, az vagy sok, vagy kevés,
gondolkozni is lusta, oly hülye,
szesztől kezes, de durva nélküle.

S nemcsak a munkásnép italbarát:
osztja a bölcs a nép áldozatát.
A tudós könyvbe mélyed, s tudja azt,
Arisztotelész kulcsa a palack.
Epikurosz helyett dicső Lüszandrosz,
Arisztipposz nagyobb mint Alexandrosz;
Galenusáról az orvos lemond:
minden bajra fölír egy drága bort.
A kutató ma könnyebben kutat,
a vizeldébe borral tör utat;
a sebész dolga is mind egyszerűbb,
flaskából tölti sebbe a nedűt;

politikusnak gondolatokat,
katonának a bor kurázsit ad -

s beszélik, hogy a pap mögött, mikor
szószékre lép, egy szellem áll: a bor;
ám úgy vélik, kik nem szentségtörők,
ez frissíti az észt és a tüdőt -
Így hát mindegyik szentül tartja azt,
hogy betű helyett jobb, ha bort fogyaszt.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaG. Á.

minimap