Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Dickinson, Emily: (Máshogy látni milyen a domb —) ((An altered look about the hills —) Magyar nyelven)

Dickinson, Emily portréja

(An altered look about the hills —) (Angol)

An altered look about the hills —
A Tyrian light the village fills —
A wider sunrise in the morn —
A deeper twilight on the lawn —
A print of a vermillion foot —
A purple finger on the slope —
A flippant fly upon the pane —
A spider at his trade again —
An added strut in Chanticleer —
A flower expected everywhere —
An axe shrill singing in the woods —
Fern odors on untravelled roads —
All this and more I cannot tell —
A furtive look you know as well —
And Nicodemus' Mystery
Receives its annual reply!
   
   
(1859 körül)



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásaen.wikisource.org/wiki/An_ altered_look_about_the_hills_%E2%80%94

(Máshogy látni milyen a domb —) (Magyar)

Máshogy látni milyen a domb —
Falun türoszi fénykorong —
Hajnalban tágabb napkelet —
A gyepen mélyebb szürkület —
Egy cinóberszín láb nyoma —
A hegyoldalban bíbor ujj —
Az üvegen légykoppanás —
Egy ismét serény pók-takács —
Egy melldüllesztőbb Gall Kakas —
Mindenütt egy virág-várás —
Tengelyvisítás fák között —
Páfrányillat hol út vezet —
Mind ez s többet nem mondhatok —
Egy pillantás s te is tudod —
A Nikodémus rébuszát
Megfejted évi válaszát!
   
  
   
Nikodémusz az Újszövetségben azt kérdezi Jézustól (János Evangéliuma 3 sqq.), „Mimódon születhetik [= újjá azaz támadhat fel] az ember, ha vén? Vajjon bemehet-é az ő anyjának méhébe másodszor, és születhetik-é?” Jézus azt feleli, hogy „senki sem ment fel a mennybe, hanemha az, a ki a mennyből szállott alá, az embernek Fia, a ki a mennyben van” (vagyis ő maga, Jézus). Ez azt jelenti, hogy aki hisz őbenne (Jézusban), az tudja, hogy a feltámadást nem konkrét, nem materiális értelemben kell érteni, hanem spirituális értelemben: a lélek támad fel, nem a test. Máshol is mond ilyeneket Jézus az Újszövetségben.

Nikodémus az Újszövetség (János evangéliuma 3) szerint farizeus volt azaz egyszerűen rabbi, zsidó jogtudós. Valójában a rabbik igenis vallották a feltámadást, egyáltalán nem úgy, mint ez a Nikodemus. Vitájuk a rabbiknak csak az ún, szadduceusokkal volt: azok tagadták a feltámadást. A szadduceusok nézeteit a zsidóság kivetette magából, az már kétezer évvel ezelőtt sem volt része a zsidóságnak. Hogy a feltámadást konkrét, materiális értelemben kell-e érteni, az a zsidóságban nem világos, láthatólag nem is fontos; de mintha inkább konkrét, materiáis  értelemben (is?) kellene érteni. A zsidóságban az ilyesminek semmi különösebb „ideológiai” jelentősége sincs, még ha elmondjuk is naponta háromszor a „hivatalos" imánkban: „Áldott vagy te, Urunk, aki feltámasztod a holtakat". Nikodemus ellenvetése a fentiek fényében fölöttébb meglepő. 

Mindezt Emily Dickinson nem tudhatta, ezért válaszolja Nikodemusnak meg magának az Újszövetségnek is, hogy a feltámadás" egész egyszerűen megfigyelhető minden tavasszal a természetben, semmiféle vallás, theológia, filozofálgatás nem kell hozzá. Ezt valószínűleg úgy kell értenünk, hogy a természet tavaszi feltámadása mind materiális mind spirituális feltámadás. Keresztény szempontból ez még nagyobb eretnekség, mint zsidó szempontból, bár nem biztos, hogy E. Dickinson ennek tudatában volt; alighanem nem is  érdekelte igazán... Az ő számára az egész földi lét spirituális, szellem és lélek itatja át, nincs semmiféle ellentét közte és a mennyek országa között. Nekem legalábbis ez a benyomásom. Azért érdekelte őt a mennyország is, de ki tudja, hogy pontosan milyen értelemben. E. D. nem theológus, hanem költő, még ha egy kicsit túl sokat agyaskodik is.

Türoszi fénykorong. Türosz: libanoni város. Hogy mi az a türoszi fény, nem sikerült kiderítenem.

Jézus lényegében azt válaszolja, hogy a feltámadást spirituális értelemben kell érteni, nem pedig konkrét értelemben. Nem világos, milyen választ adott volna vagy adna ma is valamely nagy rabbi erre a kérdésre (nem próbaltam ki); lehet, hogy ugyanezt válaszolná, vagy azt mondaná, hogy nem tudja, vagy azt, hogy ennek nincs semmi gyakorlati jelentősége, „te mindenesetre viselkedj úgy, hogy jutalmat érdemelj odaát, nem pedig büntetést." Az Istentagadó Kant nagyjából ugyanezt mondja.

Emily Dickinson keresztény szempontból „eretnek” módon azt látszik mondani, hogy a feltámadáshoz nincs szükség semmiféle spiritualitásra, legalábbis semmiféle „hivatalos” keresztény spiritualitásra: a természet minden évi (tavaszi) új meg új megújulása, „feltámadása”, elegendő bizonyíték arra, hogy VAN feltámadás.

„If we love Flowers, are we not “born again” every Day, without the distractions of Nicodemus?” írta E. D. valakinek: „Ha szeretem a virágokat, nem világos-e Nikodemus zavaros okoskodása nélkül is, hogy VAN feltámadás?” Ehhez nincs szükség semmiféle theológiai szofisztikációkra. A természet minden tavasszal újra meg újra feltámad.

Egy ismét serény pók-takács. Azt hittem, hogy csak afféle sztereotíp duma az, hogy tavasszal a pók is újra nekilát a munkájának, mivel a szobában sohasem vettem észre, hogy télen kevésbé szövögetné hálóit a pók, mint nyáron. Nos megtudtam az internetből, hogy ha házipókunk nem is, a természetben élő pókok nagy része valóban begubózik télire mint a medve, és nem sző semmiféle hálót. Úgy látszik, ideológikus" költőnk ezt az apróságot is megfigyelte a természetben. 

Az 5. és 6. sor semmiféle értelemben nem rímel, pedig az összes többi verspár rímel. De ez egyáltalán nem tanúskodik arról, hogy E. Dickinsont nem érdekelték a versírás „formális” oldalai; nagyon is érdekelték. Csakhogy az összes nagy, közepes és kis költőkkel ellentétben ő nem volt dogmatikus etekintetben. Ezért gondolták azt a korabeli nagyokosok, hogy E.D. dilettáns. Egyszer nem rímel, nem rímel, annyi baj legyen, vesszenek a dogmatikusok...



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásasaját fordítás

minimap