Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Dickinson, Emily: (Végig a Kísérlet kisér —) ((Experiment escorts us last —) Magyar nyelven)

Dickinson, Emily portréja
Israel Efraim portréja

Vissza a fordító lapjára

(Experiment escorts us last —) (Angol)

Experiment escorts us last —
His pungent company
Will not allow an Axiom
An Opportunity
   
   
   
(1870 körül)



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásahttps://en.wikisource.org/wiki/ Experiment_escorts_us_last_%E2%80%94

(Végig a Kísérlet kisér —) (Magyar)

Végig a Kísérlet kisér —
Fájdalmas társ nagyon
Axiómát nem tűr meg ő
Egy Alkalom
   
   
   
Minthogy ez vers (prozódiája van — jambikus —, rím is van benne, még ha csak afféle sztereotip, lapos rímecske is), és minthogy tudnivaló, hogy a versekben gyakran a saját személyes mániáikkal foglalkoznak költőink, így Emily Dickinson is, tehát mindezek fényében csaknem nyilvánvaló, hogy „kísérlet”-en itt azt érti a költő, hogy „vers”, mégpedig speciálisan az ő verse, jellemző és fontos verseinek bármelyike. De hát maga a vers ezt nem mondja, tehát akkor mégsem jelenti azt, hanem egyszerűen csak azt jelenti, hogy „kísérlet”, bármifajta kísérlet. Szerintem a versinterpretációknak kizárólag a vers szövegére kellene támaszkodniuk, semmiféle egyéb, irodalomtörténeti vagy másmilyen adatra; ez az én ideálom.

Emez ideál szerint azt állítja a vers, hogy a KÍSÉRLET az — a kísérlet mint olyan, bármifajta kísérlet —, ami életünk végéig velünk marad, velünk, emberi lényekkel, vagyishogy az életünk maga csupa kísérlet. A kísérletezés fájdalmas, feltehetőleg azért, mert rettegünk, hogy rosszul fog elsülni. Az, hogy „nem tűr meg axiómát”, alighanem vagy azt jelenti, hogy a „kísérlet” nem köti magát semmiféle bevett, megrendíthetetlennek tartott szabályhoz, hanem bátran nekivág a nagy ismeretlennek mint valami sarkkutató, vagy azt, hogy ha sikeres, akkor sem lesz belőle azaz az általa felfedezett valamiből végleges, megfellebbezhetetlen igazság; vagy mind a kettőt. Minden csak lehetőség, egy a számtalan lehetőség közül; életünk, létünk nem vasúti menetrend.

Ez az én fentemlített ideálomra is érvényes: az sem axióma, az is csak meg nem valósítható ideál. A versek általában mégsem valamiféle abszolút űrben lebegnek. Még Emily Dickinson versei sem, bár azok a versek óriási többségénél sokkal inkább lebegnek abszolút térben. MINTEGY abszolút térben.

Azon kívül ez az egész az emberiség 98 %-ára egyáltalán nem is áll. Éppen ellenkezőleg, axiómáknak tekintett önkényes, gyakran egyáltalán semmin sem alapuló sztereotípiák, áligazságok, divatok, begyöpösödött „axiómák” szerint élünk. Valószínűleg nem is igen lehetne másként. Az „axiómák”, a bevett, hagyományok által szentesített ideálok mániákus rombolása a társadalmi életben, politikában, életellenes; de a költészetben, a művészetben, a tudányban nélkülözhetetlen.

Mindezt figyelembe véve (sajnos) mégsem tekinthetünk el attól, hogy a „kísérlet” itt minden valószínűség szerint mégis csak azt jelenti, hogy „Minden jelentős, releváns versem kísérlet.” Vagy 80-100 évvel később volt olyan költészet, amely experimentálisnak, kísérletinek nevezte magát. Egy kicsit ugyan minden jó költészet valamennyire experimentális, de Emily Dickinsoné még sokkal inkább.



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásasaját fordítás

minimap