Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Dickinson, Emily: (His oriental heresies)

Dickinson, Emily portréja

(His oriental heresies) (Angol)

His oriental heresies
Exhilarate the Bee,
And filling all the Earth and Air
With gay apostasy

Fatigued at last, a Clover plain
Allures his jaded eye
That lowly Breast where Butterflies
Have felt it meet to die —
   
   
(1881 körül)



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásaen.wikisource.org/wiki/His_oriental_heresies

(Eretneksége — keleti —) (Magyar)

Eretneksége — keleti —
Jó Méhet földerít,
Földet és Levegőt betölt,
Hitehagyása víg

Végül egy egyszerü Lóhere
Vonzza fáradt szemét
Szerény Kebel hol Pillangók
Érzik halál szelét —
   
   
   
Keleti (oriental): érzésem szerint ez nem azt jelenti, hogy „távolkeleti”, még ha távolkeleti versmagyarázók így értelmezték is ezt a verset szuperfilozofikus verselemzéseikben. Ha nem csalódom, a távolkeleti vallások a kereszténység szempontjából nem „eretnekek”, hanem egyszerűen „bálványimádók”, márpedig az egyáltalán nem ugyanaz. Azon kívül E.D.-t szerintem aligha érdekelte a távolkeleti bálványimádás. Ám a különböző keresztény egyházak mindig hajlamosak voltak egymás különböző hittételeit eretnek nézeteknek bélyegezni, így, legalábbis Emily Dickinson fejében, de talán a valóságban is, a nyugati egyházak amúgy globálisan a keleti (oriental) Egyházak egyes tanításait. Hogy pontosan milyen eretnek hittételek, hitvallomások vannak a Méhecske és Emily Dickinson fejében, azt nem tudom, de azt gondolom, hogy ha azok konkrétan körvonalazható hitvallomások volnának, akkor E.D. konkrétabban körvonalazta volna őket, legalább egy-két szóval... Ámde amúgy „egyszerűen” sok más versében szemtelenkedik Emily saját keresztény (konkrétan: kálvinista) vallásával: azért hadakozik ellene, mert — nem képes igazán elszakadni tőle... (Számomra szimpatikus hadakozás és elszakadninemtudás ez.) Szerintem az „eretnekség” fogalma itt csak amúgy automatikusan, mintegy asszociatíve idézi fel a „keleti” egyházak „eretnekségeit”, de ennél mélyebbre nem kell mennünk az oriental szó megfejtésében. Végülis nem theológia ez, hanem Költészet, bármennyire szofisztikált költészet is.

Hogy miért eretnek a Méhecske E.D. szerint, azt nem tudom; talán egyszerűen azért, mert nem aszkétikus, mert túlságosan szereti ezt a földi világot, „túl”értékeli, pedig a földi lét a vallás szerint „a siralom völgye”, és az „igazi” „élet” csak utána következik’. Ez az, ami nem szokott tetszeni E.D.-nak, pedig személyesen nem sok része lehetett szegénynek az Evilág örömeiből... de az evilágot, a „circumference"-et tiszteli és megbecsüli. Ezért ha ezt jelenti itt az eretnekség, akkor idézőjelet kell hozzáképzelnünk.

2. versszak: nem tudom, miért érzik a pillangók a halál szelét éppen a lóherében. Lehet, hogy a lóhere ártalmas a pillangók számára? Fogalmam sincs róla. Mindenesetre a Méh ebben a versszakban hirtelen belefárad víg hitehagyásába és epikureizmusába, és a „halálhozó” (?) növényre fanyalodik, nem tudom, miért. Lehet, hogy egyszerűen azért, mert végülis neki is itt kell majd hagynia ezt a kellemes földi árnyékvilágot? Ilyen banális igazságot mondana itt Emily? És mi köze ennek a lóheréhez? Mindenesetre E.D. gondolatában itt hirtelen a halálról van szó, és a halál vonzza ezt az imént még oly vidám és epikureus Méhecskét. Vagy nem a halál vonzza, hanem a lóhere, csak nem veszi észre, hogy valami baj van avval az egyszerűnek látszó lóherével.

Hogy a „lóhere — kebel” metafora itt valami szexuális dologra utal, az engem hümmögésre késztet, azt lefeljebb a viccbeli Móricka gondolhatja, „akinek mindenről AZ jut eszébe”, valamint napjaink nagyképűen okoskodó, felszínes és divatmajmoló entellektüeljei, akik elfelejtették, hogy a női kebel nem csak szexuális csábeszköz, hanem a „táplálás” szimboluma is, és hogy ez összehasonlíthatatlanul logikusabb egy NÖVÉNY és egy rászálló méh esetében, még ha voltak is leszbikus hajlamai Emily Dickinsonnak, amint azt nem győzik hangsúlyozni modern interpretátorai.

Mindazonáltal van itt még egy kis megfontolnivaló részlet.

Az angolban állatokra az „it” = ő, azaz semleges névmással kell utalni, ezért az első sorban nem azt kellett volna írni, hogy „His” heresies, hanem „Its” heresies. De tudnivaló, hogy ha „személyes”, érzelmi kapcsolat van a beszélő és az illető állat(ka) között, akkor használható hím- vagy nőnemű névmás is (he = ő, hímnemű, vagy she = ő, nőnemű), mégpedig kedves, szeretetreméltó állatkára főleg a nőnemű „she”, ha biológiai neme számunkra irreleváns annak az állatkának.

Tudományos szempontból: ha látok egy méhecskét, akkor az nem lehet nőnemű, mert csak az ún. „királynő” nőnemű, abból pedig csak egy van egy méhcsaládban. De hímnemű sem lehet, hanem csak dolgozó, tehát szexuális szempontból semleges. Eszerint semleges nemű, és így a semleges nemű „it” névmás dukálna neki. Ám méhecske esetében ez nem érdekel minket, és ilyen kedves állatkára nőnemű személyes névmással utal az angol. Emily Dickinson mégis hímnemben utalt a méhre. Nincs kizárva, hogy ebből levonható valami következtetés E. D. szexuális orientáltságára vonatkozólag, bár napjaink „haladó” ostobasága a homoszexualitást, E.D. állítólagos leszbikus orientáltságát kedveli jobban, mert az ma divatosabb és „politikailag korrektabb” (= destruktívabb), mint a konzervatív hetroszexualitás, újabban arra, a homoszexualitásra kell büszkének lenni. Ha ez a vers azt közli azaz inkább rejti véka alá, hogy egy hímnemű egyén ráúnt eretnekségére (= arra, hogy nem közeledett Emilyhez??), és végül leszállt" rá („rászállt"...), akkor a kebelnek mégis lehet szexuális jelentősége, csakhogy akkor oda a leszbikusság... Vagy talán éppen azért érzik (ered.: érezték meg) a pillangók a halált, mert az a szerény kis „Lóhere" leszbikus volt? Azt hiszem, ez már túl sok volna a jóból és a szexuális célozgatásból. Ha az a lóhere Emily Dickinson, akkor elég ha a halál szele azt jelenti, hogy ő nem e világra való, és hogy ezt mások is észrevették már.

Ha tehát valami szexuális témáról van itt szó, akkor mint hímnemű „magasabbrendű szexuális tárgyra" (Freud) céloz itt költőnőnk filozofikus méhecskéjével.

Mindezek után még mindig nem tudom, csak ilyen homályosan sejtem illetve próbálom kibogozni a vers mögöttes jelentését.

E.D. más méhecske-versei között is van olyan, ahol a méh mint nőhódító szerepel: A Bee his burnished Carriage — Egy Méh Csikófogatján, l. ott. 



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásasaját fordítás

minimap