Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Dickinson, Emily: (De ádáz a szelídség —) ((How ruthless are the gentle —) Magyar nyelven)

Dickinson, Emily portréja
Bittner Gábor portréja

Vissza a fordító lapjára

(How ruthless are the gentle —) (Angol)

How ruthless are the gentle —
How cruel are the kind —
God broke his contract to his Lamb
To qualify the Wind —
   
   
   
(1878 körül)



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásainternet

(De ádáz a szelídség —) (Magyar)

De ádáz a szelídség —
De bősz ki jót beszél —
Megszegte Bárány-paktumát az Úr
Így szelídebb a Szél —
   
   
   
Illett volna, hogy ennek a versnek is nekigyűrkőzzék több tucat fordító, mint Goethe A vándor éji dalá-nak vagy Rilke Őszi nap-jának. Ugyanis dühítően — lefordíthatatlan... Még annál a két híres versnél is lefordíthatatlanabb, mert nem csak lapidáris tömörségű, hanem 1. szentenciózus és kinyilatkoztatásszerű, 2. nem közkeletű hanem eredeti bölcselkedést, és 3. szubtilis bölcselkedést „vés kőbe”.

Először is azok számára, akik nem tudnak legalább tűrhetően angolul (és azok számára, akik azt hiszik magukról, hogy tudnak, de még a szótárt sem tudják rendeltetésszerűen használni), el kell dadognom, hogy mi is az az eredeti gondolat, minthogy a fordításból nem derül ki igazán, sőt még a vers eredetijéből sem egykönnyen.

„Gentle” és „kind” nagyjából ugyanazt jelenti: nyájas, kedves. előzékeny, szelíd. „Ruthless” és „cruel” is majdnem ugyanaz: kegyetlen, kíméletlen, olyan, aki nem néz sem Istent sem embert: „Éljen az abszolút igazságosság, vesszen a világ, sebaj, megmaradnak az angyalok!” Hogy a szelídek miért kegyetlenek, azt a vers nem köti az orrunkra, de elmélkedhetünk rajta: például azért, mert szelídségükkel és türelmességükkel mintegy azt követelik, hogy legyünk mi is szelídek és türelmesek, és ez bosszant bennünket, mert a fene se akar szelíd és türelmes lenni, noha tudjuk, hogy talán igazuk lehet. Engem is szerfölött dühít, hogy megbocsátanak a szemeteknek (sőt még igazat is adnak nekik!), ahelyett, hogy a belüket taposnák ki. Láttam egy kitűnő kabarét a Youtube-on (sajnos már levették róla): két szenzációsan jó színész, Schubert Éva és Horkai János, azt játssza, hogy az egyik beleőrül abba, hogy semmiféle pofátlansággal nem sikerül kihoznia a másikat angyali nyugalmából és szinte mézesmázos előzékenységéből. Ez is lehet a szelídség kegyetlensége, noha Emily Dickinson kivételesen aligha humorizál itt.

Megszegte Bárány-paktumát az Úr. Isten többször is kötött szövetséget földi lényekkel, például az Özönvíz után. Az ilyen fajta szövetségre hagyományosan a „covenant” szót használják angolul, a vers mégis a profán, hétköznapi „contract” (szerződés) szót használja. A Bárány = Isten báránya, azaz Jézus, Az Izraellel, a zsidó néppel kötött szövetséget a kereszténység szerint új szövetséggel váltotta fel Isten, ez a Bárány azaz a szelídség, a „szeresd felebarátodat” szövetsége, egyoldalú követelményeivel: még az ellenséget is szeretni kell. Ezt a nyájasságot, ezt a minden áron való szeretetet és megbocsátást megszegte Isten azzal, hogy  nem igazította hozzá a világot, vagy pedig azzal, hogy Ő az első, aki egyáltalán nem viselkedik ennek megfelelően. Tehát mintegy megszegte saját, szuperjóságos Bárányával kötött szövetségét. Ha pedig az abszolút jó-ság nem abszolút, akkor az abszolút Rossz — a Szél azaz a pusztító vihar, tornádó — sem egyértelműen rossz.

A „qualify” szó magyarra lefordíthatatlan. Azt jelenti, hogy „pontosítani, szűkíteni egy főnév jelentését, és ha az a főnév valami negatív rossz dolgot jelent, akkor mérsékelni, viszonylagossá tenni abszolút és negatív voltát”. És így a vers is lefordíthatatlan, mivel ez a száraz, hivatalos szó a lényege ennek a csak látszólag hidegfejű, valójában rejtetten egetostromlóan szenvedélyes versnek... Ez Emily Dickinson, ez a gyakran szentimentális, gyakran gyermeteg, virágszedő és pillangókergető, gyenge nő.

A vers tehát lefordíthatatlan, de körüljárható különböző nekifutásokkal:
   
   
Mily ádáz a szelíd mind —
S a jók kegyetlenek
Áthágta Bárány-paktumát az Úr
A Szél így kegyesebb —


***

    Egy kissé szabadabban:

A nyájas de kegyetlen —
A szívélyes de bősz —
Felrúgta Bárány-paktumát az Úr
Így szelídebb az Ősz —

    Bittner Gábor fordítása:

A gyengéd mily kegyetlen —
A kedves mily cudar —
Szövetséget szegett az Úr
Csituljon Szélvihar —

   

(A wind szót vájnd-nak is lehet ejteni,  a rím tehát nem vagy nem csak ún. „szemnek szóló rím", hanem rendes sőt gazdag rím.)



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásasaját fordítás

minimap