Életkém átböngésztem én —
Pelyvát szelelve ki
Abból mi marad ha Szemem
Lezárja valaki.
Csűrbe hordtam mi Maradó —
Pelyvát a szél se bán.
Bemegyek télen egyszer,
Hát Kincsem Gabonám
Nincsen az „Asztaglábon”,
Üres a „Csűrfiók” —
Dús Gazda voltam én,
Most Cinikus vagyok.
Vajh Tolvaj műve volt —
Vagy a szél köt belém —
Nem ludas-e az Isten —
De nyakon csípem én!
Gyerünk feltúrni mindent!
Szívek, hogy’ állsz vele?
A kis Csűrben vagy-e te mondd
Szerelemtől vagy-e?
Szívek, hogy’ állsz vele? Az eredetiben: Szívek, hogy’ áll a dolog Veled? Emily Dickinson híres róla, hogy megerőszakolja a nyelvet, a mondattant, de ez már mégis csak lehetetlen. A Biblia héber szövegében vannak ilyen esetek, ti. hogy az alany többes számban van az ige meg egyes számban vagy fordítva, de még ha tudott is erről Emily, ez akkor is irreleváns. Szerintem egyszerűen figyelmetlenségből írta az S betűt, a többes szám jelét, a Hearts (szív) szó végére; nem látok rá semmi lehetőséget, hogy ebbe belegondoljunk valamilyen agyafúrt jelentést, bár természetesen könnyen meglehet, hogy az én agyamfúrtsága nem éri el az Emilyét. Az mégis helyes, hogy a szöveggondozók nem javítottak bele itt a szövegbe.