Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Dickinson, Emily: (Arcát fürkésztem hogy' veszi) ((I watched her face to see which way) Magyar nyelven)

Dickinson, Emily portréja

(I watched her face to see which way) (Angol)

I watched her face to see which way
She took the awful news —
Whether she died before she heard
Or in protracted bruise
Remained a few slow years with us —
Each heavier than the last —
A further afternoon to fail,
As Flower at fall of Frost.
   
   
   
(Keletkezésének éve ismeretlen)



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásainternet

(Arcát fürkésztem hogy' veszi) (Magyar)

    
Arcát fürkésztem hogy' veszi
A gyilkos szörnyü hírt —
Hallotta — meghalt-é előbb
Vagy még maradni bírt
Ó sebbel sok évig velünk —
Mind súlyosabbakig —
Később hullni egy délután,
Mint Fagytól egy Virág.

   
      
A vers főszereplője nő, ez a she (= ő) névmásból tudható; lehetne ezt valahogyan érzékeltetni a fordításban, de nem érdemes, mert a vers szempontjából lényegtelen, még ha tudják is az irodalomtörténészek, hogy ki volt az illető. — A szörnyű hír feltehetőleg az volt, hogy ő halálos betegségben szenved.

A szituáció a továbbiakban úgy érthető, hogy a beszélő ÉVEKIG figyelte a főszereplő arcát, hogy vajon meghalt-e mielőtt meghallotta a szörnyű hírt, vagy pedig ÉL-E továbbra is (!) családja vagy barátai körében... Ez valószínűtlenül szürrealisztikus: elképzelem, hogy évekig ül az asztalnál vagy jár-kel, és a költő azon tűnődik, hogy él-e vagy már meg van-e halva... de Emily Dickinsontól bőven kitelik ilyesmi. Mindazonáltal érthetjük a meghalást átvitt értelemben is: azt figyelte a költő, vajon a hír előtt is ÉLŐHALOTT volt-e már az illető (és természetesen utána is), vagy pedig nem volt élőhalott utána sem, „lassú évekig" még (ez áll szó szerint az eredetiben): élt, hogy egy későbbi délután hagyja el az életereje. Egyszerre kell gondolnunk mindkét lehetőségre: a vers kétértelmű, és valóban szürreális.



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásasaját fordítás

minimap