Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Dickinson, Emily: (Safe Despair it is that raves —)

Dickinson, Emily portréja

(Safe Despair it is that raves —) (Angol)

Safe Despair it is that raves —
Agony is frugal.
Puts itself severe away
For its own perusal.

Garrisoned no Soul can be
In the Front of Trouble —
Love is one, not aggregate —
Nor is Dying double —
   
   
(1873 körül)



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásainternet

(Az óvott Csüggedés delirál —) (Magyar)

Az óvott Csüggedés delirál —
A Kín spórol s eréllyel
Félreteszi magát
S magát elemzi széjjel.

Nem mentesz Garnizonba
Lelket — a Nyíl talál—
Nem halmaz, egy a Szeretés —
S nem két-színű a Halál —
   
   
   
Ez nem érthető, én legalábbis nem értem, de azért a fordítás legalábbis emlékeztet az eredetire...

A Csüggedés, a Reményvesztettség talán azért óvott (ered.: biztonságos), mert garantáltan nem fog elmúlni... Vagy pedig azért, mert bezárkózik és magamagát elemezgeti („széjjel" és egyáltalán az önelemzés leírásának ez az enyhén ironikus felhangja nincs meg az eredetiben), tehát nincs kitéve illetéktelen tekinteteknek (?).

Nem mentesz Garnizonba Lelket: talán azért, mert saját magától egy egész helyőrségi katonaság sem mentheti meg...

Nyíl. Az eredetiben csak: „Baj".

Miért egy(nemű), nem pedig összetett dolog a Szeretés? (Nem tudható, „szeretetet" vagy „szerelmet" jelent-e itt a „Love" szó.) Ezzel talán mégis csak elhatárolja magát ez a versszak az előzőtől: ott elemzésről sőt mélyelemzésről volt szó: elemezni, elemeire szétboncolni csak olyasmit lehet, ami különböző dolgokból van összetéve. A szeretet (szerelem?) egynemű, oszthatatlan valami. A sugallat az lehet, hogy a szeretet és/vagy szerelem elmúlszthatja a csüggedést.

A meghalás sem dupla. Ez talán azt jelenti, hogy a szeretethez hasonlóan nem összetett dolog, hanem egy és oszthatatlan, tehát hogy a halál is megoldja, megszűnteti a reményevesztettséget. De ebben még ilyen nyakatekert módon sugallva is van némi falvédőszerűség: „A halál minden bajt megold..." hát ez nem újszerű felfedezés. Lehet, hogy éppen ellenkezőleg az itt a sugallat, hogy a halál sem megoldás ebben az esetben: a „double" szónak van vagy volt olyasfajta jelentése, hogy „trükk, kibúvó".

(Ha az állna, hogy a meghalás dupla, akkor az azt jelenthetné, hogy kétszer hal meg akit elhagyott a remény: először lelkileg, a végén meg fiziológiailag. Egy kissé ez is lapos volna, de ez az utolsó sor éppen ellenkezőleg azt mondja, hogy a halál nem kettős, nem dupla.)

Ha a fenti értelmezés nem igaz és sutbadobandó, a vers akkor is érdekes, sőt lehet, hogy akkor még érdekesebb... Az mindenesetre nyilvánvaló, hogy a saját lelkében vájkál Emily, és kitalál hozzá mindenféle bizarrságot. — Érdekes kérdés, hogy miért kell a saját lelkünkben versben vájkálni: mit vesznek el a szenvedésből vagy mit tesznek hozzá a rímek, a ritmus, a metaforák? A versírás alighanem terápia. Megjegyzendő, hogy az „elemzi széjjel" úgy szól az eredeti versben, hogy „perusal": ez elsősorban alapos, belemélyedő OLVASÁST jelent. Az előre megszabott ritmikai séma meg a rímek valamiféle kényszerzubbonyt is képeznek, korlátozzák a deliráló költőt a delirálásban... és később olvasgathatja saját magánkórházi zárójelentését...



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásasaját fordítás

minimap