Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Dickinson, Emily: (A Tavasz keresetlen) ((Spring is the Period) Magyar nyelven)

Dickinson, Emily portréja

(Spring is the Period) (Angol)

Spring is the Period
Express from God.
Among the other seasons
Himself abide,

But during March and April
None stir abroad
Without a cordial interview
With God
   
   
(1864 körül)



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásaen.wikisource.org/wiki/Spring_is_the_Period

(A Tavasz keresetlen) (Magyar)

A Tavasz keresetlen
Azt küldte Isten.
Abban az évszakban lakik
És sose resten,

Március-Áprilisban
Nem mozdul Teremtménye egy sem
Ha meg nem beszélte előbb vele
Isten.
   
   
   

Szokásomtól, azaz egyszerűen a magyar versfordítási gyakorlattól eltérően nem ragaszkodtam sem az eredeti prozódiai képlethez, sem a szövegszerűséghez, sőt még bele is „költöttem” nem keveset, azért, hogy a fordításban is háromszoros rím legyen az „Isten” szóval, mivel a versnek ez a legfeltűnőbb sajátsága, szinte ez az értelme: az a nyelvi tény „generálta” a benne foglalt gondolati konstrukciót — fikciót —, hogy a period (időszak) és az abroad (kívül, odakint) szó jól rímel a God (Isten) szóval. Ennek különös jelentőséget ad az a tény, hogy angolul nagyon nehéz jó, gazdag rímeket találni, a legjobb angol versek rímeinek többsége is ragrím vagy más kézenfekvő összecsengés.

Az természetesen nem adható vissza a fordításban, hogy éppen ezeknek a szavaknak az összecsengése hívta életre a vers gondolatát, ezért más ilyesfajta „rím-gondolat”-fikciót kell találnunk, ha lehet. „Isten — resten” az eléggé ilyen: ellentét van a két szó között (ha azt gondoljuk, hogy Isten sohasem henyél; ez szerencsénkre elég jól beleillik a vers „filozófiájába”), mint pl. Babits egyik versében a „testen Isten”rímben. Keresetlen — Isten már kevésbé ilyen, mert nem tiszta rím; a magyar költészetben a rím ritkán „tiszta” azaz hangról-hangra pontosan összecsengő egybehangzás, és a tiszta rímet gyakran nem is érezzük eredetinek, leleményesnek, hanem éppen ellenkezőleg laposnak, puszta szójátéknak, pl kecske  fecske, puszta — káposzta  tiszta stb, noha vannak kitűnő és leleményes, szugesztív tiszta rímek is. A magyar rímelés összehasonlíthatlanul gazdagabb a három nagy világnyelv költészetének rímelésénél. 

Egy másik nagy költő azt írta, hogy a nyelvben nagyobb bölcsesség van elrejtve, mint mind abban, amit mondunk vele... Ez a rímek szuggerálta felismerésekre, gondolatokra is vonatkozik.

Még egy verzió, bár itt már nincs is rímhelyzetben az Isten szó; a jól ősszecsengő rím gondolati „alátámasztás" nélkül is lehet szuggesztív, még azt is sugallhatja, hogy van valamiféle titkos értelmi kapcsolat a két rímelő szó között, még akkor is, ha valójában nincs:


Becsüld meg a Tavaszt
Az Isten küldte azt.
Abban az évszakban lakik
Nem is hallasz panaszt.

Március-Áprilisban
Nem mozdul egy araszt
Teremtmény ha meg nem beszélte
Istennel azt.

   

(Még egy megjegyzés. Robert Frost — másokkal egetemben — azt írta, hogy a versfordítás éppen azt nem adja vissza, ami a verset verssé teszi. Nem tudom, milyen idegen nyelven tudott Frost, a legvalószínűbb az, hogy franciául tudott. Nos a francia nyelv annyira nem hajlékony, annyira agyon van szabályozva a XVII. század óta agyaskodó szabályokkal, hogy verset franciára fordítani, annak ritkán van valami értelme. Angolra, németre fordítani, az talán kevésbé reménytelen dolog, de nem sokkal kevésbé. Ezzel szemben a magyar nyelv annyira hajlékony, gazdag, színes, annyira gyúrható, hogy egyáltalán nem reménytelen dolog verset fordítani magyarra. (Azt hiszem, más keleti nyelvekkel is ez lehet a helyzet.) A magyar versfordítások ugyan távolról sem adnak vissza annyit az eredeti versek esztétikájából, mint azt Babits és társai hitték, de azért elég sokat visszaadnak belőle, és főleg: VERSEK azok, nem pedig prózai magyarázkodások.)



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásasaját fordítás

minimap