A Himalája lehajolt
Hol nőtt a Laboda —
Meghatódott az a Nagy
Hogy ily kis Micsoda
Világa — ágaskodik ott
S Hó-Zászlókat aggat oda —
Ha a vers elemeit metaforáknak, képeknek tekintjük, akkor a vers képzavaros: miféle hózászlókat aggat egy virágnak a világa? De ezek csak metaforaszerű rejtvények: az egyes elemek homályos célzások. A Himalája = nagytekintélyű valaki, talán irodalmi tótumfaktum lehet, aki több mint nyolcezer méteres magasságából leereszkedően lehajolt egy másik valaki három-négycentiméteres jelentéktelenségéhez. Laboda, az eredetiben Százszorszép: Emily Dickinson egyik kedvenc virága; jelentheti magát Emilyt, a Hó-Zászlók jelenthetik az ő verseit, amelyekkel ő, a Jelentéktelenül Pici, körülaggatja a hatalmas illető — lábait... Ez, komikus aránytalanságában, inkább irónikus, mintsem túlzottan szerény. V. ö. az „In lands I never saw — they say — (Az Alpok — nem láttam soha —)” című verssel.