Dickinson, Emily: (A Vörösbegy az az) ((The Robin is the One) Magyar nyelven)

The Robin is the One
That interrupt the Morn
With hurried — few — express Reports
When March is scarcely on —

The Robin is the One
That overflow the Noon
With her cherubic quantity —
An April but begun —

The Robin is the One
That speechless from her Nest
Submit that Home — and Certainty
And Sanctity, are best
   
   
(1864 körül)

A Vörösbegy az az
Ki Hajnalt megakaszt
Sietős Kishíreivel
Ha nincs is még Tavasz —

A Vörösbegy az az
Ki Delet leapaszt
Mert térfogata kerubi —
S Április még kopasz —

A Vörösbegy az az
Ki Fészkén szótalan
Uralja s óvja házamat —
S abban Szentsége van —
   
   
   
A vers címe lehetne: „A vörösbegy apotheózisa”, istenné, de legalábbis szenttéavatása... Emily Dickinson, ez a mélyen spirituális sőt a maga módján vallásos beállítottságú költő, gyakran (bár távolról sem mindig) csinálja ennek a szöges ellentétét, szinte már-már trónfosztást — a vallással sőt magával Istennel... Materiális világunkat viszont felmagasztosítja. Nem éppen a pókokat, patkányokat és muslicákat, pedig azok is Isten teremtményei, de a számunkra kedves, pöttöm lényeket, mint a méhecske, bizonyos virágok, a vörösbegy; kedvenc „hősei” ezek.

Az első versszakban a Vörösbegy félbeszakítja a hajnalt — felébreszt bennünket — a „híreivel” (sőt „helyzetjelentéseivel”, ez áll az eredetiben), azzal, hogy bejelenti a tavasz közeli jöttét. (Ered.: Amikor még alig köszöntött be a március.) Kézenfekvő, bár nem feltűnő párhuzam van a hajnal és a tavasz jötte között.

A második versszakban már dél van és április. Az a pirinyó vörösbegy a délidő fejére nő (szó szerint: „elárasztja”, „fölébe kerekedik”), nyilván hangos dalával, amely szinte szétterül az egész hatalmas vidék fölött, mert olyan „terjedelmes”, azaz olyan világot-betöltő, mint egy arkangyal (kerub). (Nem is egyszerűen angyal, hanem főangyal, arkangyal!)

A harmadik versszakban már nem „beszél”, nem énekel, a fészkén ül (azaz költ), de még a „szótlanságával” is maga alá gyűri „ezt a házat”, nyilván Emily Dickinson házát, és ettől a „bizonyosság”, a dolgok megkérdőjelezhetetetlensége, és a (házban honoló) szentség „a legjobb” (ez áll szó szerint az eredetiben). Vagyis a vörösbegy jobb, nagyobb bizonyosságot sőt szentséget hoz a házba [gondolom: „mint a vallás”, bár ez nincs odaírva, de logikusan odagondolható, nem csak más, valláspüfölő versei miatt, sőt főleg nem azok miatt, hanem hanem a „szentség" szó miatt].

(The one who vagy the one that nem azt jelenti, hogy „az az egy, aki v. ami", hanem: „az, aki". Az egy(etlen), aki = angolul: the only one who. Ha gimnáziumi angol tanár volnék, az első év végén megbuktatnám azt, aki ezt nem tudja. Aki pedig azt hiszi, hogy „robin" az magyar szó, azt magyarból is megbuktatnám.)