Dickinson, Emily: (The Well upon the Brook)
(The Well upon the Brook) (Angol)The Well upon the Brook
|
(Pataktól függeni) (Magyar)Pataktól függeni (Amit „meg kell oldani”, az ez: 1. az eredetiben a „ground” szó áll, és az nem csak „föld”-et jelent, hanem „talaj"-t és „alap”-ot is. A különbség ugyan csekély, de a talaj szó talán mégis jobban beleillik ebbe a forrásszimbólumba, az „alap” pedig még inkább: kívánatos, hogy vizet ne víz tápláljon (ered.: „újítson meg"), hanem maga a föld, valami nem-víz, sőt: valami őseredeti szubsztancia és létünk alapja. [Tudományos szempontból ez természetesen abszurdum, mert a patakok, folyók vizét nem saját magából izzadja ki a föld vagy a talaj, hanem esők vize az a víz, de a képalkotás, a világnak költői módon való szemlélése szempontjából ez tökéletesen irreleváns; egyébként ezen az alapon mondhatná azt is a vers, hogy a patakok, folyók vize nem a földből származik, hanem az Égből, és az is költői gondolat volna; de itt most nem ezt mondja.] — 2. Eme nyúlfarknyi vers feltűnő „dísze" a ríme. Nem is igazi rím, csak „félrím" (slant rhyme), mert a magánhangzó nem azonos benne, de a két (nem csak egy) utolsó magánhangzó, -nd, nagyon szuggesztívan összecseng. Szerintem leleményesebb és szuggesztívabb ez, mint amilyen mondjuk ground — bound, sound, round, found, pound stb. volna, pedig azok igazi, „tiszta”, de kézenfekvő rímek. Bolond — Föld is ilyesfajta dickinsonos félrím, de kevésbé szuggesztív, mert nem két mássalhangzó ismétlődik meg, hanem csak egy. Föld — old, vagy halld, neveld, küld, áld stb. jobb volna, de sajnos nem illenek ide...) Legyünk formalisták és próbálkozzunk, egy kissé szabadosabban is akár:
vagy: Pataktól függeni (t-r) Ez az utóbbi kevésbé jó a „határ" szó jelentése miatt, mert jelenti ugyan a falu körüli földeket is, de nem eléggé absztrakt és általános ehhez a képhez képest és ahhoz, amit ez a kép potenciálisan szimbolizál, és ami valóban könnyen lehetett E. Dickinson „mondanivalója": hogy (egy szellemnek?) nem másik szellemtől kell függenie, hanem az ősalaptól, mint ahogyan a források is az ősi anyaföldből táplálkoznak vagy újulnak meg, tehát nem a saját elemükből, „anyagukból”. Például igazi nagy költőnek nem más költők műveiből kell inspirációt meríteniük, bármennyire óriási költők is azok, hanem valami másből, valami őseredetiből, létünk alapjából: Pataktól függ botor Pataktól függeni (Lehet a vers alapja valamilyen személyes tapasztalat is, pl. E. Dickinson túlságosan beleélte magát valamilyen okos ember vagy talán egy nagy költő (Keats? Elizabeth Barrett Browning?) szellemi világába és ez által ideig-óráig lemondott saját szellemi önállóságáról, de aztán kigyógyult eme tévedéséből. Az biztos, hogy a versei még csak nem is emlékeztetnek a tőle annyira csodált Keats, Browning vagy bármely más költő verseire.)
|