Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Dickinson, Emily: (A legmesszibb Dörgés nekem) ((The farthest Thunder that I heard) Magyar nyelven)

Dickinson, Emily portréja

(The farthest Thunder that I heard) (Angol)

The farthest Thunder that I heard
Was nearer than the Sky
And rumbles still, though torrid Noons
Have lain their missiles by —
The Lightning that preceded it
Struck no one but myself —
But I would not exchange the Bolt
For all the rest of Life —
Indebtedness to Oxygen
The Happy may repay,
But not the obligation
To Electricity —
It founds the Homes and decks the Days
And every clamor bright
Is but the gleam concomitant
Of that waylaying Light —
The Thought is quiet as a Flake —
A Crash without a Sound,
How Life's reverberation
Its Explanation found —
   
   
   
(1883 körül)



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásainternet

(A legmesszibb Dörgés nekem) (Magyar)

    
A legmesszibb Dörgés nekem
Mennynél volt közelibb
S még zeng, bár a forró Delek
Letették nyilaik —
A Villám mely előtte járt
Csak énbelém csapott —
De én nem adnám semmiért
Azt a Villámcsapást —
Oxigénnek a Tartozás
Megadható ha jó
A Villamosságnak sosem:
Az meg nem adható —
Otthont ad az s nagy Napokat
És minden harsogás
Csak halvány visszfény nem egyéb
Mint les, Lidércvarázs —
A Gondolat nyugodt Pehely —
Robbanás — Hangtalan,
Élettükrözésre mikor
Magyarázat fogan.
   
   
   
Ha jól értettem, akkor ez a következőt jelenti:

A villámcsapás valamely letaglózóan hatalmas, sorsszerű és életre szóló inspiráció, lelki-szellemi élmény volt, amelynek „hangja" azaz hatása azóta is tart. Alighanem a világ dolgaiba való költői belelátás képességét kapta tőle Emily, és ez a képesség lett az ő szellemi „otthona". Az, amivel puszta biológiai létünkért („az oxigénnek") tartozunk, vagyis a hála, az „megfizethető"; de annak az „elektrosokknak", annak sohasem lehet költőnk elég hálás. A „harsogás" alighanem a hírnév, amiben életében nem volt része Emily Dickinsonnak, és nem is hiányzik neki, mert az úgyis csak csapda, akadály. (Savanyú a szőlő? Egy kicsit talán az is van ebben, de én hiszek költőnk őszinteségében. Ha a költői szakma szakemberei folyton beleszóltak volna E. D. nem-profi, féligmeddig „dilettáns" költészetébe, azzal tényleg sokat árthattak volna.)

Hogy az az Égszakadás-Földindulás közelebb volt, mint a menny, az jelentheti egyéb jelentések között azt is, hogy nagyobb, meghatározóbb jelentősége volt illetve még mindig van, mint az, amit az Ég és/vagy a vallás ad(hat). Messzinek nyilván azért messzi, mert nem meghitt, megszokott dolog, hiszen „egyszemélyes" villámcsapásból származott; a költő szívéhez és agyához mindazonáltal közel állt, az égnél legalábbis közelebb... — E. D. szőrszálhasogató, titokzatoskodó,  agyaskodó gondolatsuttogásai pedig valóban potenciális atomrobbanások (ered.: „becsapódások, összeütközések").



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásasaját fordítás

minimap