Dickinson, Emily: (Az Éj az első Napra — jött) ((The first Day's Night had come —) Magyar nyelven)

The first Day's Night had come —
And grateful that a thing
So terrible — had been endured —
I told my Soul to sing —

She said her Strings were snapt —
Her Bow — to Atoms blown —
And so to mend her — gave me work
Until another Morn —

And then — a Day as huge
As Yesterdays in pairs,
Unrolled its horror in my face —
Until it blocked my eyes —

My Brain — begun to laugh —
I mumbled — like a fool —
And tho' 'tis Years ago — that Day —
My Brain keeps giggling — still.

And Something's odd — within —
That person that I was —
And this One — do not feel the same —
Could it be Madness — this?
   
   
   
(1862 körül)

   
Jött Első Napra — Éj
S én hálásan hogy ily
Rémséget — olyan jól kibírt
Mondtam Lelkem zenélj —

Felelt: Húrom-Vonóm —
Széthullt — Atomjaik
Összeraknom — munkámba telt
Egy másik Hajnalig —

Majd — egy akkora Nap
Mint duplán Tegnapok,
Elémtárta iszonyait —
S lett szemem tompa — vak —

Felvihogott — Agyam —
Mint bolond — dadogott —
És bár már Évek teltek el —
Agyam máig nevet.

Bizarr valami ül
Azon ki voltam én —
És Ő — Ő már nem ugyanaz —
Téboly volt ez — talán?