Ez Költő volt — Mágus — ki hoz
Jelentés-Párlatot —
Közönséges Szavakból
Elilló Olajok
Szimpla virágfajokból —
Mind hervad névtelen —
Mintha mi téptük volna le
Csak úgy — az Útfelen —
Képek Mutogatója —
A Költő — mert az Ő —
Mellette nincs másunk csak
Szegénység, nem szünő —
Csak morzsák — azt se látjuk —
Lopják — nem feltünő —
De ő — neki — a Kincs az —
Mit nem sorvaszt — Idő —
„Ez Költő volt”: ez valamely költő halálára látszik utalni, talán Elisabeth Barrett Browningéra, őt Emily Dickinson határtalanul csodálta, és nem sokkal e vers születése előtt halt meg; de ez igazából mindegy, mert amit a vers mond, az minden igazi költőre vonatkozik. Érdekes, hogy a szerző úgy beszél, mintha ő a „mi”-hez, a nem-költők nemzetségéhez tartoznék; ez lehet álszerénység is, de őszinte szerénység is, sőt lehet mindkettő egyszerre. Ő, Emily Dickinson, mindenesetre mindig sokkal-sokkal több „elképesztő jelentést” „desztillál ki a közönséges jelentésekből” (ez áll szó szerint az eredetiben), mint a legnagyobb költők átlaga.