Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Dickinson, Emily: (Ó, Nekromancia!) (Ah, Necromancy Sweet! 177 Magyar nyelven)

Dickinson, Emily portréja
Israel Efraim portréja

Vissza a fordító lapjára

Ah, Necromancy Sweet! 177 (Angol)

Ah, Necromancy Sweet!
Ah, Wizard erudite!
Teach me the skill,

That I instil the pain
Surgeons assuage in vain,
Nor Herb of all the plain
Can Heal!



FeltöltőFűri Mária
Az idézet forrásahttps://en.wikisource.org/wiki/ Ah,_Necromancy_Sweet!

(Ó, Nekromancia!) (Magyar)

Ó, Nekromancia!
Ó, Mágia Fia!
Tanítsd kezem

Hogy olthassam a kínt
Melyre enyhítő írt
Doktor még fel nem írt
Sosem!


      

Nem tudni, kibe szeretne fájdalmat BELEoltani a szerző (instil = becsöpögtet, beleolt valakibe valamit, beolt valakit valamivel), de olyat, hogy arra doktor még gyógyszert soha fel nem írt (ered.: amelyet a seborvosok hasztalan igyekeznek csillapítani). De valószínűbb, hogy költőnk még képzelgéseiben sem szadista, nem akar ő ártani senkinek, csak furcsa, egyéni módon használja az „instil” szót: nem a ,fájdalmat csepegtetni bele valakibe', hanem éppen ellenkezőleg ,a fájdalomBA csepegtetni bele' varázsbalzsamot, mint ahogyan magyarul két különböző módon használhatjuk mondjuk a bepermetezni szót: 1. bepermetezni a szőlőT (rézgálicCAL), és 2. rézgálicOT permetezni a szőlőRE; beoltani, becsepegtetni, beleitatni valamit valamibe. Tehát nem fájdalmat akar okozni valakinek vagy saját magának Emily, hanem éppen ellenkezőleg csillapítani, kioltani akarja a fájdalmat.

Az instill szó valódi jelentése és az ördöngős nekromancia azaz halottidézés jelenléte miatt is az első, szadista értelmezésre gondolhatunk első nekifutásra. De nem biztos, sőt nem valószínű, hogy szó szerint kell vennünk azt a nekromanciát. Kézenfekvőbb dolog úgy érteni, hogy a vers, bár különleges és speciális értelmű fogalmat használ, a halált, a halál egész átfogó, általános fogalomkörét idézi fel vele, csakhogy nem akar általános, körvonalazatlan módon beszélni, mert ő nem filozófus és nem újságíró, hanem költő. Tehát a halál az Varázsló: minden gyógyíthatatlan kínt meggyógyít. Ha ez a sugallat nem specifikus fogalmak segítségével volna kifejezve, hanem a maga körvonalazatlanságában, elvont módon közölve, akkor afféle banális, elcsépelt igazság volna. — De még arra is gondolhatunk, hogy  „igazi, konkrét halottidézőről van szó: a halottakat a Mágia Fia, az eredetiben: a Nagytudományú Varázsló (= valószínűleg: a Halál, esetleg Isten maga), „felidézi” azaz feltámasztja, életre kelti fent az égben vagy majdan a Feltámadás során.

A What Inn is this? — (Miféle Fogadó?) című versben (l. ott) a Fogadó feltehetőleg a temető vagy általában a halál birodalma, és úgy tűnik, mintha a vers felelősségre vonná a fogadó gazdáját, hogy hová lettek a vendégei, nyilván eltette őket láb alól. De a fogadó gazdája Nekromanta azaz halottidéző, ez tehát azt látszik sugallni, hogy nem ő küldte a másvilágra azokat az embereket, csak ő tudja, hogy kik azok, képes kapcsolatot teremteni velük. Ezek szerint abban a hullaszagú versben a Halottidéző nem a halál vagy Isten, hanem tényleg konkrétan valamely halottidéző médium. De akkor miért a „gazdája” ő a fogadónak? Talán azért, mert a felidézte halottak mintegy az ő vendégei; ,szép kis vendéglátás’, mondja az a vers,  ,hogy nem fűtenek és még inni sem adnak a vendégeknek'. Akasztófahumor...

A fenti vers nyelvtani szempontból végeredményben kétféleképpen értelmezhető, tehát kétértelmű. Emily Dickinson szereti az ilyen két- sőt többértelműségeket. Valamiféle huncutul groteszk de szordínós és titokzatoskodó játékosság is van ebben, a vérfagyasztó téma és a vérfagyasztó sejtetések ellenére. Ez a kinemmondás illetve végig-nem-mondás, kevés-szóval-sokat-mondás művészete és a belőle adódó két- sőt többértelműség Emily Dickinson költészetének nagy és különleges irodalmi értéke. Az ő verseiről szólván nem a megszokott nagyképű irodalomtudósi halandzsa „versmondatról” beszélni: az ő verseinek nagyon gyakran valóban sajátságos szintaxisa, mondatszerkezeti felépítése van, mint valami kis „wizard”, varázsló vagy kobold manipulálja ő a nyelvet. 

A fordítás tömörebb változata:

Ó, Nekromancia!
Ó, Mágia Fia!
Tanítsd kezem

Oltani kínt
Minőre írt
Doktor nem írt
Sosem!

  

A vers 1860 körül keletkezett.



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásasaját fordítás

minimap