Dickinson, Emily: (Madárvisszaszálló idő —) (These are the days when Birds come back — 130 Magyar nyelven)

These are the days when Birds come back —
A very few — a Bird or two —
To take a backward look.

These are the days when skies resume
The old — old sophistries of June —
A blue and gold mistake.

Oh fraud that cannot cheat the Bee —
Almost thy plausibility
Induces my belief.

Till ranks of seeds their witness bear —
And softly thro' the altered air
Hurries a timid leaf.

Oh Sacrament of summer days,
Oh Last Communion in the Haze —
Permit a child to join.

Thy sacred emblems to partake —
They consecrated bread to take
And thine immortal wine!

Madárvisszaszálló idő —
Még két Madár se tán —
Visszanéz épp csak ő.

Eget újrafestő napok,
Agyafúrt Júniusi fok —
Arany-kék-keverő.

Méhbenemcsapó mágia —
Lehetségességed faja
Hiszékenyt nem kimél.

Magok sora tanúskodik —
Mik felcserélt leged lökik
S jön egy félős levél.

Ó, nyári nap Szentsége, te,
Utolsó Áldozás Köde —
Beavatsz új tagot.

Hogy nyelje szent jeleidet —
Te megszentelt kenyeredet
S halhatatlan borod!
    
   
   
A vers érthető, nincs mit magyarázni rajta, de hátha nem mindenki tudja, mi az az első áldozás. Az első áldozás során a nagyobbacska gyerek először veszi magához (nyeli le) a bort és az ostyát (kovásztalan kenyeret), és ezzel avatódik be, ezzel lesz tagja a vallási közösségnek. A vers a nyár, egy-egy költözőmadár stb. ideiglenes visszatérését utolsó áldozásnak, szentségnek nevezi (bár „szentségörő" módon egyúttal mágiának, kis híján becsapásnak, hókuszpókusznak is — de szent hókuszpókusznak...).
   
   
  
(A vers 1859 körül keletkezett)