Dickinson, Emily: (Nekünk — Méhnek s nekem — az Élet vedelés —) (We — Bee and I — live by the quaffing — 230 Magyar nyelven)
|
We — Bee and I — live by the quaffing — 230 (Angol)We — Bee and I — live by the quaffing —
|
(Nekünk — Méhnek s nekem — az Élet vedelés —) (Magyar)Nekünk — Méhnek s nekem — az Élet vedelés — Rúgunk-e be? A fenti vers nem is igazán vers, annak ellenére, hogy két rím is akad benne; nem minden iromány vers pusztán azért, mert költő írta őket. Ez játék, mulatságosnak szánt de még csak nem is nagyon mulatságos játék, Lehet, hogy valamely barát vagy ismerős számára íródott, és olyasmikre céloz, amik elhangzottak közte és E. D. között, de be nem avatottak számára érthetetlenek. Egy sort le sem fordítottam, csak kipontoztam, azért, mert az értelmét nem sikerült kihámoznom. Vannak, akik nem észlelik a különbséget a „könnyen érthető” és a „teljesen érthetetlen” között, mert a könnyen érthetőt sem értik soha. Első nekifutásra az utolsó sort is kipontoztam, mert a lényege szójáték: „thyme”, = kakukkfű, ugyanúgy hangzik, mint „time” = idő. By-time = időtöltés, szórakozás. A zümmögő halottkém alighanem egy másik méhecske, ő talál rá a két „részegesre”, akik belehaltak delirium tremensükbe, úgymond ,túlhajtott dorbézolás következtében és/vagy kakukkfűtől övezve'. A kakukkfű a „gyásznövények” egyike. Szójátékot ritkán lehet más nyelvre lefordítani, pl. azt, hogy „ezt az embert be kell csülni”, vagy hogy „ez egy szóra sem érdemes szórakozás” stb. Ha nem lehet lefordítani, akkor ne tegyünk úgy, mintha lefordítottuk volna, és ha nem értjük, akkor ne tegyünk úgy, mintha értenénk. A szójáték helyett esetleg ki lehet találni másik — magyar — szójátékot; itt sikerült kisütnöm azt, hogy megboldogultak noha annakelőtte is boldogok voltak. Nem lehengerlően szellemes; az eredeti szójáték sem az, és az egész vers humora gyenge és erőltetett, lefordítása exercice in futility, zabhegyezés, badizás (= BA...uk a Drága Időt! rövidítése). Csak nem akartam, hogy ennél is rosszabb fény vetődjön szeretett és sokszor zseniális Emily Dickinsonomra... A lóhere alighanem azért szakembere a berúgásnak, mert a méh nyilván szereti lóheréből „inni" a „nektárt". A vers intenciója nyilván az, hogy ,költőnk úgy megrészegül valamitől, mintha bort vagy sört vedelne'. Hogy mi az a valami, arra „ivócimborája", a Méhecske utal, a Természetnek eme szimbolikus és szimpatikus képviselőcskéje.
|