Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Dickinson, Emily: (Nem gondolnánk ily csöpp virággal —) (We should not mind so small a flower — 81 Magyar nyelven)

Dickinson, Emily portréja

We should not mind so small a flower — 81 (Angol)

We should not mind so small a flower —
Except it quiet bring
Our little garden that we lost
Back to the Lawn again.

So spicy her Carnations nod —
So drunken, reel her Bees —
So silver steal a hundred flutes
From out a hundred trees —

That whoso sees this little flower
By faith may clear behold
The Bobolinks around the throne
And Dandelions gold.



FeltöltőFűri Mária
Az idézet forrásahttps://en.wikisource.org/wiki/ We_should_not_mind_so_small_a_flower_%E2%80%94

(Nem gondolnánk ily csöpp virággal —) (Magyar)

Nem gondolnánk ily csöpp virággal —
Ha nem hozná nekünk
Gyepünkre vissza azt a kertet
Mit elvesztett nemünk.

Oly húsosan bólint a som —
Oly ittas mind a Méh —
Oly színezüst száz fuvola
Mit száz fa lop felé —

Hogy bárki nézi e virágot,
Hitben világosan
Láthat Sármányt a trón körül
S Pitypangot mely arany.




Látszólag roppant egyszerű „természetleíró” vers, csakhogy egyáltalán nem olyan egyszerűen és egyértelműen „leíró”, mint pl. az, hogy „nyílnak a völgyben a kerti virágok”, vagy az, hogy „Őszi éjjel izzik a galagonya” és hasonlók.

Hogy egyáltalán milyen virágról beszél az az első versszak, az nem tudható, de, úgy látszik, nem is fontos az. 'A legjelentéktelenebb kis virágocska is elvesztett Édenkertünket hozza vissza nekünk.'

A második versszak szó szerint:

Olyan pikáns szekfűinek (alighanem az Édenkert szekfűinek, esetleg a Gyep szekfűinek) bólogatása —
Oly ittasan (= megittasultan) kerengenek Méhei —
Oly ezüst(ösen?) lop száz fuvola
Száz fából

E strófa második fele mögött valami kacifántos gondolat rejlik, és én azt nem értem, gondolom más sem: a versmagyarázók csak a vers „mondanivalójáról” fecsegnek, pedig az őnélkülük sem megfejthetetlen, és ami nem érthető, arról hallgatnak, de úgy tesznek, mintha értenék. Ez itt már mondattanilag sem érthető. Az ezüst meg a fuvolák talán azt az ezüstös hangot jelentik, amit a fák ágai között fújdogáló szelek keltenek. A fuvolákat valaha fából faragták, a mai, ezüstszínű fémből készült fuvolák még mindig a „fafúvós hangszerek” közé számítanak, de nem hiszem, hogy itt erről lehet szó. Mindazonáltal nagyon hatásos ez megértés, azaz prózára, logikus megfejtésre való lefordíthatóság nélkül is, tulajdonképpen épp ez a lényege, illetve egyik légyege. Ennek ellenére mániákusan rejtvényfejtegetem E.D. verseit — és nem én vagyok az egyetlen, másokat is izgat.

3. strófa:
’Aki csak nézi ezt a kis (= látszólag jelentéktelen) virágocskát, az világosan szemlél(het)i a Seregélyeket (= Sármányokat, ugyanaz) a trón körül’, vagyis azt, hogy mindez (persze nem csak a seregélyek, hanem minden, ami ilyen szép) Isten trónja körül röpdös. — Világosan: nem pedig csak „Tükör által homályosan”, ahogyan az Újszövetség eme helye szerint most látjuk a dolgokat, lásd A Korinthusbeliekhez írt I. levél, 13:12, amely szerint csak majd akkor fogunk  színről színre" látni,  mikor eljő a teljesség".

Hitben: „Mert hitben járunk, nem látásban” (2. Korintus 5:7 ); vö. Mózes 4. könyve, 15: 39:
„ne nézzetek a ti szívetek után, és a ti szemeitek után, a melyek után ti paráználkodtok”. Ezt mondja ott Isten. Épp ezzel, tehát magával Istennel és az Újszövetséggel vitatkozik itt Emily Dickinson: szerinte éppen azáltal, hogy igenis a szemeinkkel nézzük a teremtés csodáit, éppen azáltal láthatjuk igazán, világosan, hogy mennyire az Isten trónja körül röpdös minden, ami szép és magasztos, bármilyen csöppnyi is, például egy miniatűr kismadár vagy az a látszólag bohókás gyomnövény, a pitypang, azokkal a szanaszét fújható „ejtőernyőivel”.

Így értem én ezt; talán lehet máshogyan is.

Som: Az eredetiben: Carnations, azaz szekfű(k). Azért írtam „som”-ot, mert az egyszótagú, tehát „odafér”... Fordítói pedantériám nem szereti az ilyesmit, de olykor elkerülhetetlen. Szerencsére a „mondanivaló” azaz E.D. gondolata szerint teljesen mindegy, hogy szekfű bólogat-e vagy som. — Az angol „carnation” (szekfű) szó latin eredetű, a carn-’ latin szótő rejlik benne (azazhogy nem rejlik, hanem éppen ellenkezőleg „ordít” belőle) = hús, vagy a hús színe. Vagyis E.D. nem csak hogy nem húnyja be a szemét az anyagi valóság előtt, hogy csakis a szent iratokból merítse ismereteit, hanem Isten parancsának fittyet hányva éppen ellenkezőleg azt mondja, hogy éppenséggel azáltal jutunk el Isten nagyságának felismeréséig, hogy jól kinyitjuk a szemünket ugyanezen Isten szép világára. Istennincs említve, de a trón nem lehet más, mint Isten trónja.



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásasaját fordítás

minimap