Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Dickinson, Emily: (Ma este volt egy éve!) (Went up a year this evening! 93 Magyar nyelven)

Dickinson, Emily portréja

Went up a year this evening! 93 (Angol)

Went up a year this evening!
I recollect it well!
Amid no bells nor bravoes
The bystanders will tell!
Cheerful — as to the village —
Tranquil — as to repose —
Chastened — as to the Chapel
This humble Tourist rose!
Did not talk of returning!
Alluded to no time
When, were the gales propitious —
We might look for him!
Was grateful for the Roses
In life's diverse bouquet —
Talked softly of new species
To pick another day;
Beguiling thus the wonder
The wondrous nearer drew —
Hands bustled at the moorings —
The crown* respectful grew —
Ascended from our vision
To Countenances new!
A Difference — A Daisy —
Is all the rest I knew!


H.Johnson: crowd



FeltöltőFűri Mária
Az idézet forrásahttps://en.wikisource.org/wiki/ Went_up_a_year_this_evening!

(Ma este volt egy éve!) (Magyar)

Ma este volt egy éve!
Még jól emlékszem, ó!
Megmondhatja akárki
Nem volt harang, bravó!
Mint falubeli — víg volt —
Nyugodt mint Távozó —
Mint templomjáró — bűnös —
E szerény Utazó!
Nem szólt visszajövésről!
Nem mondták, hogy hova
Fúj majd egy kedvező szél —
Hogy várhassuk — haza!
A rózsát megköszönve
Mit élete hozott —
Hogy új fajt is letéphet
Arról álmodozozott;
Csodát megszégyenítve
Eljött a nagy csoda —
Kezek húzták a kábelt —
Nagy tömeg gyűlt oda —
Felszállt szemünk elől új
Arcokhoz, mik csupa
Különbség — S nem tudok mást —
Mint azt, hogy: Bojtika!
   
   
   
A Jóistennél is mindentudóbb Internettől megtudtam, hogy a százszorszépnek, angolul: daisy, még további harmincöt neve van magyarul, és hogy ezek közül az egyik: bojtika. Éppen ilyen szóra volt szükségem az utolsó sor rímmel való ellátásához! A Jóisten nem segített, nem súgott, az angyalai sem; az Internet segített! Dícsértessék az Internet!

Azt is megsúgta, hogy a százszorszép, tehát a bojtika, tipikusan temetői virág; ezt Magyarországon éltemben nem vettem észre, de úgy látszik, Amerikában az. Csavaroseszű költőnk tehát úgy tesz álnokul, mintha semmit sem tudna, semmit sem értene, csak azt, hogy (megint) meghalt valaki, és hogy az élet és a halál között nincs is olyan nagy különbség (?): itt is, ott is — csupa boglárka, csupa százszorszép... (Feltéve, hogy a költő intenciója szerint értelmezem a verset, és ez abszolúte nem biztos; értelmezhetem máshogyan is, csak ne a versnek ellentmondó módon értelmezzem.)

Mint templomjáró — bűnös: gondolom, elhangzott a papi sírbeszédben az is, hogy mi mindannyian bűnösök vagyunk, tehát hogy az elhúnyt is bűnös volt, de hogy sebaj, Isten majd csak megbocsát neki is, hiszen Neki, Istennek, többek között épp ez a dolga.

Kezek húzták a kábelt: gondolom, az átvitt értelemben értendő hajó kikötéséhez, révbeérkezéséhez. A temetésen jelenlevő embersereglet mintegy segíti a halottat a túlvilágra való átjutásában. Így értem én ezt; egyáltalán nem biztos, hogy a költő is így értette volt, de érthető így is, és így van értelme, mert másokkal ellentétben biztos vagyok benne, hogy van értelme ennek a versnek is. Kell hogy legyen, hiszen még a XX. század előtt íródott; a halandzsaköltészet a XX. század találmánya lesz, és akkor sem a nagy költők találmánya. De vajon ki és mikor találta fel értelemmel rendelkező versek halandzsafordítását? Kossuth díjat neki!

   

(A vers 1859 körül keletkezett.)



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásasaját fordítás

minimap