Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Donne, John: Felkel a nap (The Sun Rising Magyar nyelven)

Donne, John portréja

The Sun Rising (Angol)

    Busy old fool, unruly Sun,

        Why dost thou thus,

Through windows, and through curtains, call on us ?

Must to thy motions lovers' seasons run ?

        Saucy pedantic wretch, go chide

        Late school-boys and sour prentices,

    Go tell court-huntsmen that the king will ride,

    Call country ants to harvest offices ;

Love, all alike, no season knows nor clime,

Nor hours, days, months, which are the rags of time.

 

        Thy beams so reverend, and strong

        Why shouldst thou think ?

I could eclipse and cloud them with a wink,

But that I would not lose her sight so long.

        If her eyes have not blinded thine,

        Look, and to-morrow late tell me,

    Whether both th' Indias of spice and mine

    Be where thou left'st them, or lie here with me.

Ask for those kings whom thou saw'st yesterday,

And thou shalt hear, "All here in one bed lay."

 

        She's all states, and all princes I ;

        Nothing else is ;

Princes do but play us ; compared to this,

All honour's mimic, all wealth alchemy.

        Thou, Sun, art half as happy as we,

        In that the world's contracted thus ;

    Thine age asks ease, and since thy duties be

    To warm the world, that's done in warming us.

Shine here to us, and thou art everywhere ;

This bed thy center is, these walls thy sphere.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.luminarium.org/sevenlit/donne

Felkel a nap (Magyar)

Csavargó Nap, te vén bolond,

mért kell neked

ablakon, udvaron át ránk csördítened,

s a szerelmet pályádhoz igazítanod?

Öreg pedáns, eredj s szekálj

késett diákot, bús inast,

a fővadásznak mondd: vár a király,

s pór hangya-néped munkájára hajtsd.

A szerelemben nincs idő, sem évszak,

óra, nap, hónap rossz mesterkedés csak.

 

Hatalmasnak mért gondolod

tűzésedet?

Egy pillantás, s kizárnálak, öreg -

de szépem látásáról le nem mondhatok.

S ha szemétől szemed nem ég,

vizsgáld meg s holnap hozd hírül:

az Indák dús kincse ott-e még,

vagy mellettem hever, körös-körül.

Kérdezz bár sok tegnap látott királyt,

s "veled bizony", mindegyik így kiált.

 

Ő minden ország, s uruk én:

nincs más haza:

szertartásunknak rossz utánzata

minden hajbókolás, udvari fény.

Ily boldog, vén Nap, te félig se vagy:

bennünk sűrül most össze a világ.

S ha hivatásod melegítni, hát

melengess minket: szép világodat.

Mert ha ránk sütsz, melegszik a világ:

pályád a fal, s fókuszod ez az ágy!



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://jazsoli5.freeblog.hu/archives/2009/11/07/John_Donne_Felkel_a_Nap/

minimap