Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Egan, Desmond: Skylark

Egan, Desmond portréja

Skylark (Angol)

(To the memory of Kieran Collins)

so Kieran old pal your fingering of
the most plaintive music
has been interrupted for keeps the whistle has
slid to the floor in this senseless
exposing silence
and no one else can ever
coax from it your tunes

you have walked out the door
the leather jacket the black western hair
taken for granted with that
precise diffident point of view the shy half laugh
just gone
only this time
you will never slip back join us in a corner and 
produce when the mood ripens from your breast pocket
a couple of penny whistles no never
play again play play
head to one side out of the way
of the life dancing round the lounge

in notes from the Burren edge the
spirit notes we cannot fully follow
the music beneath the music
tragic hopeful our race moving again in a way in your
spirals knotty interlacings loops and purls of feeling
a skylark over the Irish bogs one
unknowable last time

and now old friend we are left with the pause
to clap when it's too late
to call after you
the thanks that never got said 
to stand in respect
at the true music of what has become
your life
sweet as a spring well

put away the whistle I don't want to hear
in death forever my brother I'm saying goodbye



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaftp://www.creativecommons.hu

Pacsirta (Magyar)

(Kieran Collins emlékének)

bizony Kieran öreg haver ujjaid
alól hiába szállt a legpanaszosabb
zene az már félbeszakadt a fuvolád a
padlóra csúszott ebben a zsibbadt
vetkőző csendben
belőle többé senki se csalja
elő a te dallamaidat

kisétáltál az ajtón
a bőrjakó a nyugatias fekete haj
no és persze az a pontos
gyanakvó szempont a félszeg félmosoly
elmentél
csak hát most már
nem surransz soha vissza hozzánk egy sarokba hogy
ha a hangulat megért rá a mellényzsebedből
furulyákat varázsolj elő nem soha többé
játszd újra játszd játszd
félrebillent fejjel a termet körül -
táncoló élet elől kitérve

a dallam a Burren-szélről a
szellem-dal mi sem egészen értjük
a zene alatti zene
tragikus bízó a fajtánk moccan spiráljaidban
az érzés bogos hurkos ölelkező öltéseiben
pacsirta az ír lápok fölött
tudhatatlanul utoljára
és most öreg haver nekünk itt a szünet
tapsolhatunk de már késő
                      kiálthatjuk utánad
kösz ahogy ki sose mondtuk
                      állhatunk áhitattal
az igaz zene előtt amelybe egész
életed átfolyt
amely édes mint tiszta forrás

tedd el a fuvolád jaj ne is halljam
örökre testvérem a halálban Isten veled



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaftp://www.creativecommons.hu

minimap