Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

English and Scottish Popular Ballads: Robin Hood és Allin a-Dale (Robin Hood and Allin a Dale Magyar nyelven)

English and Scottish Popular Ballads portréja
Kálnoky László portréja

Vissza a fordító lapjára

Robin Hood and Allin a Dale (Angol)

Come listen to me, you gallants so free,

All you that loves mirth for to hear,

And I will you tell of a bold outlaw,

That lived in Nottinghamshire.

 

As Robin Hood in the forrest stood,

All under the green-wood tree,

There was he ware of a brave young man,

As fine as fine might be.

 

The youngster was clothed in scarlet red,

In scarlet fine and gay,

And he did frisk it over the plain,

And chanted a roundelay.

 

As Robin Hood next morning stood,

Amongst the leaves so gay,

There did he espy the same young man

Coming drooping along the way.

 

The scarlet he wore the day before,

It was clean cast away;

And every step he fetcht a sigh,

'Alack and a well a day!'

 

Then stepped forth brave Little John,

And Nick the millers son,

Which made the young man bend his bow,

When as he see them come.

 

'Stand off, stand off,' the young man said,

'What is your will with me?'

 'You must come before our master straight,

Vnder yon green-wood tree.'

 

And when he came bold Robin before,

Robin askt him courteously,

O hast thou any money to spare

For my merry men and me?

 

'I have no money,' the young man said,

'But five shillings and a ring;

And that I have kept this seven long years,

To have it at my wedding.

 

'Yesterday I should have married a maid,

But she is now from me tane,

And chosen to be an old knights delight,

Whereby my poor heart is slain.'

 

'What is thy name?' then said Robin Hood,

'Come tell me, without any fail:'

'By the faith of my body,' then said the young man,

'My name it is Allin a Dale.'

 

'What wilt thou give me,' said Robin Hood,

'In ready gold or fee,

To help thee to thy true-love again,

And deliver her unto thee?'

 

'I have no money,' then quoth the young man,

'No ready gold nor fee,

But I will swear upon a book

Thy true servant for to be.'

 

'How many miles is it to thy true-love?

Come tell me without any guile:'

'By the faith of my body,' then said the young man,

'It is but five little mile.'

 

Then Robin he hasted over the plain,

He did neither stint nor lin,

Vntil he came unto the church

Where Allin should keep his wedding.

 

'What dost thou do here?' the bishop he said,

'I prethee now tell to me:'

'I am a bold harper,' quoth Robin Hood,

'And the best in the north countrey.'

 

'O welcome, O welcome,' the bishop he said,

'That musick best pleaseth me;'

 'You shall have no musick,' quoth Robin Hood,

'Till the bride and the bridegroom I see.'

 

With that came in a wealthy knight,

Which was both grave and old,

And after him a finikin lass,

Did shine like glistering gold.

 

'This is no fit match,' quoth bold Robin Hood,

'That you do seem to make here;

For since we are come unto the church,

The bride she shall chuse her own dear.'

 

'Then Robin Hood put his horn to his mouth,

And blew blasts two or three;

When four and twenty bowmen bold

Came leaping over the lee.

 

And when they came into the church-yard,

Marching all on a row,

The first man was Allin a Dale,

To give bold Robin his bow.

 

'This is thy true-love,' Robin he said,

'Young Allin, as I hear say;

And you shall be married at this same time,

Before we depart away.'

 

'That shall not be,' the bishop he said,

For thy word will not stand;

They shall be three times askt in the church,

As the law is of our land.'

 

Robin Hood pulld off the bishops coat,

And put it upon Little John;

'By the faith of my body,' then Robin said,

'This cloath doth make thee a man.'

 

When Little John went into the quire,

The people began for to laugh;

He askt them seven times in the church,

Least three times should not be enough.

 

'Who gives me this maid,' then said Little John;

Quoth Robin, That do I,

And he that doth take her from Allin a Dale

Full dearly he shall her buy.

 

And thus having ended this merry wedding,

The bride lookt as fresh as a queen,

And so they returnd to the merry green wood,

Amongst the leaves so green.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.boldoutlaw.com

Robin Hood és Allin a-Dale (Magyar)

Figyelje a szám, ki szabad s vidám,

s ki szeret vígat hallani,

mesémnek hőse derék zsivány,

Nottinghamshire-beli.

 

Robin Hood egy nap a rengeteg

zöldjében állva lesen,

bátor ifjút látott, aki

szép volt szépségesen.

 

Az ifju legény skarlátvörös

remek ruhát viselt,

szökdellve haladt a síkon át

s táncnótát énekelt.

 

De másnap, ím, hogy állt Robin

viruló lomb alatt,

jött újra az ifjú legény,

s bús volt és hallgatag.

 

A tegnapi szép skarlátzekét

is levetette már,

s ahányat lépett, felnyögött:

„Jaj, Istenem, mi vár!"

 

De jött a bátor Little John

s Nick, a molnár fia,

s felvonta íját ellenük

az ifjú dalia.

 

„Álljatok meg" – szólt a legény

„velem mi dolgotok?"

„A gazdánkhoz gyere, őt fedik

ama zöld lombok ott."

 

S kérdezte nyájasan Robin,

hogy odaállt elé:

„Embereimnek és nekem

fölös pénzed van-é?"

 

„Öt shillingem van s egy gyűrűm"

– felelte a legény –,

„hét hosszú éve a lagzira

ennyit gyűjtöttem én.

 

Tegnap lett volna az esküvőm,

de választottamat

vén lovagnak szánják ma már,

s szivem belészakad.”

 

„Hogy hívnak?" – kérdezte Robin.

„Mondd meg csak becsületesen."

„Igaz hitemre" – felelt amaz –,

„Allin a-Dale a nevem."

 

„S jutalmamul" – szólt Robin Hood –,

„mennyi pénzt adsz vajon,

ha visszaszerzem a kedvesed

s karodba visszajuttatom?"

 

„Nincs pénzem" – felelt a legény –,

„nincs semmi vagyonom,

de örökre hű szolgád leszek,

a Szentírásra fogadom."

 

„Mondd meg tüstént, mily messze a hely,

hol megleljük kedvesedet?"

„Öt kurta mérföld" – így a legény –,

„erre hitet teszek."

 

S Robin lovagolt síkon át.

meg sem állt, mialatt

a templomig ért, hol Allin

lakodalma elmaradt.

 

S szólt a püspök: „Mi dolgod itt?

Mondd meg, parancsolom."

„Hárfás vagyok" – felelt Robin –,

„a legjobb hárfás északon."

 

„Légy üdvöz!" – mondta a püspök. – „Épp

a hárfát szeretem kivált."

„Nem lesz zene" – szólt Robin Hood –,

„míg meg nem látom a mátkapárt,"

 

S belépett egy gazdag lovag

öregen, komolyan,

s mögötte egy kényes kicsi lány,

mint újdonatúj arany.

 

„Nem volna jó" – szólt Robin Hood –,

„melyet megáldanál, a frigy;

maga válasszon párt a lány,

azért jöttünk mi e templomig."

 

És Robin Hood kürtjébe fújt,

megadva a jelet,

s huszonnégy íjász jött elő,

kik lesben álltak a fal megett.

 

S hogy a cinterembe értek ők,

egysorban jőve mind,

az élen Allin a-Dale haladt,

íjjal köszöntve Robint.

 

S így szólt Robin: „Ifjú Allin,

itt a szerelmesed,

s addig innen el nem megyünk,

míg feleségül nem veszed."

 

S szólt a püspök: „Azt nem lehet,

a te szavad nem áll;

háromszori kihirdetés

egyházmegyénkben a szabály."

 

S Robin elvette a talárt,

a Little John beleöltözött.

,,Igaz hitemre" – szólt Robin –,

„pappá tett téged a köntösöd."

 

S hogy Little John oltárhoz állt,

szivéből nevetett a nép;

hétszer hirdette ki ő a párt,

hátha háromszor nem elég!

 

„Ki a násznagy?” – szólt Little John –,

s Robin rámondta: „Én,

s ki Allin a-Dale-tól elveszi őt,

el nem viszi szépszerén."

 

Igy adták össze a legényt

s a királyi-szép hajadont,

s zöld erdőbe tértek megint,

hol úgy virul a lomb.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap