Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Graves, Robert: Lábak (The legs Magyar nyelven)

Graves, Robert portréja

The legs (Angol)

Here was this road,
And it led up-hill,
And it led down-hill,
And round and in and out.

And the traffic was legs,
Legs from the knees down,
Coming and going,
Never pausing.

And the gutters gurgled
With the rain’s overflow,
And the sticks on the pavement
Blindly tapped and tapped.

What drew the legs along
Was the never-stopping,
And the senseless, frightening
Fate of being legs.

Legs for the road,
The road for legs,
Resolutely nowhere
In both directions.

My legs at least
Were not in that rout:
On grass by the road-side
Entire I stood,

Watching the unstoppable
Legs go by
With never a stumble
Between step and step.

Though my smile was broad
The legs could not see,
Though my laugh was loud
The legs could not hear.

My head dizzied, then:
I wondered suddenly,
Might I too be a walker
From the knees down?

Gently I touched my shins.
The doubt unchained them:
They had run in twenty puddles
Before I regained them.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://webcache.googleusercontent.com

Lábak (Magyar)

Megvolt ez az út
és dombnak fel vezetett
és dombról le vezetett
És körül és be és ki.

S lábak: ez volt a forgalom,
lábak térdtől lefelé,
jöttek és mentek,
sose pihentek.

S csobogtak a csatornák
tavaszi záporoktól
s a botok az út kövezetére
vakon kopogtak, csak kopogtak.

Húzta, vonta a lábakat
a soha-meg-nem-állás,
láb-létük értelmetlen és
riasztó végzete.

Lábak az útért,
az út a lábakért.
Elszántan sehová
mindkét irányban.

Ennek a hajszának
lábam ellenszegült:
az út szélén a fűben
ott álltam egyedül.

Lestem a megállíthatatlan
rohanó lábakat,
mik a gyors lépések között
soha nem botlanak.

Szám gúnyosan mosolygott;
de nem látták a lábak.
Harsányan hahotáztam,
nem hallották a lábak.

Akkor fejem szédülni kezdett -
arra gondoltam hirtelen:         .
lehet, hogy én is járó gép vagyok
térdemtől lefelé?

Sípcsontomhoz érek szorongva.
A kétség lábam láncait letépte:
átgázol vagy húsz pocsolyán,
mielőtt hozzám visszatérne.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaK. G.

minimap