Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Greville, Sir Fulke: Pusztul Sion (Sion Lies Waste Magyar nyelven)

Greville, Sir Fulke portréja

Vissza a fordító lapjára

Sion Lies Waste (Angol)

Sion lies waste, and thy Jerusalem

O Lord, is fallen to utter desolation.

Against thy prophets and thy holy men

The sin hath wrought a fatal combination:

Profaned thy name, thy worship overthrown,

And made thee, living Lord, a God unknown.

 

Thy powerful laws, thy wonders of creation,

Thy word incarnate glorious heaven, dark hell,

Lie shadowed under man’s degeneration,

Thy Christ still crucified for doing well.

Impiety, O Lord, sits on thy throne,

Which makes thee, living light, a God unknown.

 

Man’s superstition hath thy truths entombed,

His atheism again her pomps defaceth;

That sensual unsatiable vast womb

Of thy seen church thy unseen church disgraceth.

There lives no truth with them that seem thine own,

Which makes thee, living Lord, a God unknown.

 

Yet unto thee, Lord, mirror of transgression,

We who for earthly idols have forsaken

Thy heavenly image, sinless, pure impression,

And so in nets of vanity lie taken

All desolate implore that to thine own,

Lord, thou no longer live a God unknown.

 

Yet, Lord, let Israel’s plagues not be eternal,

Nor sin forever cloud thy sacred mountains,

Nor with false flames, spiritual but infernal,

Dry up thy mercy’s ever springing fountains.

Rather, sweet Jesus, fill up time and come

To yield the sin her everlasting doom.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://textdaily.blogspot.hu

Pusztul Sion (Magyar)

Pusztul Sion és Jeruzsálemed,

ó Uram, sívó pusztaként terül.

Szentek, Próféták ellen s ellened

végzetes tervet kovácsolt a bűn,

híred, neved csúfolva dönti meg,

s az Élő Isten feledésbe megy.

 

Erős törvényed, teremtés-csodád,

Igéd, mely testté lőn, a Menny s Pokol,

mind korcsosul, rá ember árnya hág,

folyvást kereszten Krisztus haldokol;

üli romlottság, Uram, székedet,

s az Élő Fény már feledésbe megy.

 

Babona kelt igazságod fölé,

tagadásuk pompádon rút mocsok,

Látható Egyház: buja anyaméh,

a Láthatatlanra szégyent hozott,

lásd, mind hamis, csak színleg tart veled,

s az Élő Isten feledésbe megy.

 

Könyörgünk, Uram, ki bűn tükre vagy:

bár elhagytuk földi bálványokért

tiszta és bűntelen képmásodat,

s hiúság mint hurok szorul körénk –

ne hagyd többé elfödni képedet,

mind elveszünk, ha feledésbe megy.

 

Uram, a dögvész ne legyen örök,

sem szent Hegyeden felhő bűn miatt,

s hamis lángokkal szellem-ördögök

kegyes forrást ki ne szárítsanak.

Hanem te jöjj, édes Jézus s a bűn

bűnhődjék már örökös végzetül.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap