Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Herrick, Robert: Litániája a Szentlélekhez (His Litany, To The Holy Spirit Magyar nyelven)

Herrick, Robert portréja

His Litany, To The Holy Spirit (Angol)

In the hour of my distress,

When temptations me oppress,

And when I my sins confess,

Sweet Spirit, comfort me!

 

When I lie within my bed,

Sick in heart, and sick in head,

And with doubts discomforted,

Sweet Spirit, comfort me!

 

When the house doth sigh and weep,

And the world is drown'd in sleep,

Yet mine eyes the watch do keep,

Sweet Spirit, comfort me!

 

When the artless doctor sees

No one hope, but of his fees,

And his skill runs on the lees,

Sweet Spirit, comfort me!

 

When his potion and his pill,

Has, or none, or little skill,

Meet for nothing but to kill,

Sweet Spirit, comfort me!

 

When the passing-bell doth toll,

And the furies in a shoal

Come to fright a parting soul,

Sweet Spirit, comfort me!

 

When the tapers now burn blue,

And the comforters are few,

And that number more than true,

Sweet Spirit, comfort me!

 

When the priest his last hath pray'd,

And I nod to what is said,

'Cause my speech is now decay'd,

Sweet Spirit, comfort me!

 

When, God knows, I'm tost about

Either with despair, or doubt;

Yet, before the glass be out,

Sweet Spirit, comfort me!

 

When the tempter me pursu'th

With the sins of all my youth,

And half damns me with untruth,

Sweet Spirit, comfort me!

 

When the flames and hellish cries

Fright mine ears, and fright mine eyes,

And all terrors me surprise,

Sweet Spirit, comfort me!

 

When the Judgment is reveal'd,

And that open'd which was seal'd;

When to Thee I have appeal'd,

Sweet Spirit, comfort me!



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://robert-herrick.com

Litániája a Szentlélekhez (Magyar)

Ha rámtörnek kínjaim,

kísértések árkain,

ha megvallom vétkeim,

Édes Lélek, éltess!

 

Ha ott fekszem ágyamon,

szívnek-testnek átka nyom,

kétségben nem nyughatom,

Edes Lélek, éltess!

 

Ha sír és sóhajt a ház,

ha a föld láz-álmodás,

s engem környez látomás,

Édes Lélek, éltess!

 

Ha mihaszna doktorom

pénzre áhít csak mohón,

szakértelme ócska lom,

Édes Lélek, éltess!

 

Ha pirula s bájital

nem hat, inkább nő a baj,

írom is halált akar,

Édes Lélek, éltess!

 

Ha lélekharang szavát

túlsziszegő fúriák

riogatnak oda át,

Édes Lélek, éltess!

 

Ha kékül a gyertyafény,

alig jön vigasz s remény,

s így is hány csal, érzem én,

Édes Lélek, éltess!

 

Ha szól a búcsúima,

s biccenek, halál fia,

mert számnak már nincs szava,

Édes Lélek, éltess!

 

Ha már dobálom magam,

érzem, minden odavan,

mind, amíg tart poharam,

Édes Lélek, éltess!

 

Ha már kísértőm kerít,

ifjúságom bűneit

hozván, orvul kényszerít,

Édes Lélek, éltess!

 

Ha láng csap meg, szörny sikoly,

és menekvés nincs sehol,

borzalmat tár a pokol,

Édes Lélek, éltess!

 

Ha ítélnek, s felszakad,

ami hét pecsét alatt

volt, amikor hívtalak,

Édes Lélek, éltess!



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap