Hunt, Leigh: A Night-Rain in Summer

Open the window, and let the air                         

Freshly blow upon face and hair,

And fill the room, as it fills the night,

With the breath of the rain's sweet might.

Hark! the burthen, swift and prone!

And how the odorous limes are blown!

Stormy Love's abroad, and keeps

Hopeful coil for gentle sleeps.

Not a blink shall burn to-night

In my chamber, of sordid light;

Nought will I have, not a window-pane,

'Twixt me and the air and the great good rain,

Which ever shall sing me sharp lullabies;

And God's own darkness shall close mine eyes;

And I will sleep, with all things blest,

In the pure earth-shadow of natural.

Ablakod nyisd, szívj levegőt,

Tested, lelked kapjon erőt,

Töltse be szobád, éjszakád,

Eső illata hasson rád.

Hagyd, hogy a szele járjon át!

Töltse be a vakolt szobát!

Mivel kitölti éjszakát,

Segíti a derűs alvást.

Ma nem gyújtok kamrámban fényt,

Semmi se kormozza az éjt;

Beengedem a levegőt,

És élvezem a nagy esőt,

Mely súgja altatódalát:

Úr csukja szemem pilláját,

Alszom áldásos éjszakát,

Átélem (a) Föld ajándékát.