Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Jeffers, Robinson: Madarak (Birds Magyar nyelven)

Jeffers, Robinson portréja
Gergely Ágnes portréja

Vissza a fordító lapjára

Birds (Angol)

The fierce musical cries of a couple of sparrowhawks
hunting on the headland,
Hovering and darting, their heads northwestward,
Prick like silver arrows shot through a curtain the
noise of the ocean
Trampling its granite; their red backs gleam
Under my window around the stone corners;
nothing gracefuller, nothing
Nimbler in the wind. Westward the wave-gleaners,
The old gray sea-going gulls are gathered together,
the northwest wind wakening
Their wings to the wild spirals of the wind-dance.
Fresh as the air, salt as the foam, play birds in the bright
wind, fly falcons
Forgetting the oak and the pinewood, come gulls
From the Carmel sands and the sands at the river-mouth,
from Lobos and out of the limitless
Power of the mass of the sea, for a poem
Needs multitude, multitudes of thoughts, all fierce,
all flesh-eaters, musically clamorous
Bright hawks that hover and dart headlong, and ungainly
Gray hungers fledged with desire of transgression,
salt slimed beaks, from the sharp
Rock-shores of the world and the secret waters.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.poemhunter.com

Madarak (Magyar)

Az a vad zenéjű rikoltás, azé a néhány karvalyé, amely
a hegyfokon vadászik
szökellve és lebegve, fejjel északnyugatnak,
mint függönyön keresztüllőtt ezüst nyílvessző fúródik
a gránitját taposó
óceán zajába; vörös madárhátuk ablakom alatt,
a kő-szögletek körül villog; nincs rajzosabb, nincs
mozgékonyabb a szélben. Nyugatra hullám-bóklászó,
öreg, szürke tengerjárók, sirályok gyülekeznek, az
északnyugati szél beszabadítja
szárnyukat a szél-tánc szeszélyes spiráljaiba.
Lélegzet-frissen, tajték-sósan, játsszatok, madarak,
a zengő szélben, szálljatok, sólymok,
feledjétek a tölgyet és a fenyvest, gyertek, sirályok
a Carmel fövenyéről, a folyótorkolat fövenyéről, és
Lobosból és a tengertömeg
határtalan erejéből, mert sokaság
kell a versbe, gondolatok sokasága, csupa vad, csupa
húsevő, rikoltó zenéjű,
fénylő héja, amely szökellve és lebegve lecsap, és idomtalan
szürke éhség, amelyből kitör a törvényszegési vágy, csupa
só-nyálkás csőr, a világ
éles sziklapartjaiból és a titokzatos vizekből.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaG. Á.

minimap