The Card-Players (Angol)
Jan van Hogspuew staggers to the door
and pisses at the dark. Outside, the rain
courses in the car-ruts down the steep mud lane.
Inside, Dirk dogstoerd pours himself some more,
Belching out smoke. Old Prijck snores with the gale,
His skull face firelit; someone behind drinks ale,
And opens mussels, and croaks scraps of songs
towards the ham-hung rafters about love.
Dirk deals the cards. Wet century-wide trees
Clash in surrounding starlessness above
This lamplit cave, where Jan turns back and farts,
Gobs at the grate, and hits the queen of hearts.
Rain, wind and fire! The secret, bestial peace! Feltöltő | P. T. |
Az idézet forrása | http://artinfiction.wordpress.com |
|
|
Kártyázók (Magyar)
Jan van Hogspeuw az ajtóhoz dülöng,
S az éjbe kipisál. Két kocsinyom
Árkán eső rohan a sáros, mély uton.
Bent Dirk Dogstaerd magának újra tölt,
S csipesszel parazsat agyagpipára fog.
Pöfékel. Vén Prijck horkol, kint vihar
Zúg rá, mögötte valaki sört nyakal;
Kagylót nyit, majd sonkával aggatott
Gerendáknak dudol egy szerelmeteset.
Dirk osztja a lapot. A csillagtalan égre
Százéves, csapzott fák törzse recseg.
Jan elfordul, szellent, sercint a tűz fele,
Aztán a szívkirálynőt üti le.
Eső, tűz, szél. Rejtelmes, állati béke.
Feltöltő | P. T. |
Az idézet forrása | F. A. |
|
|