Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Lear, Edward: Limerickek (Limericks Magyar nyelven)

Lear, Edward portréja

Limericks (Angol)

There was an Old Man of Moldavia,
Who had the most curious behaviour;
For while he was able,
He slept on a table,
That funny Old Man of Moldavia

There was an Old Man of Madras,
Who rode on a cream-coloured ass;
But the length of its ears,
So promoted his fears,
That it killed that Old Man of Madras.

There was an Old Man of Peru,
Who never knew what he should do;
So he tore off his hair,
And behaved like a bear,
That intrinsic Old Man of Peru.

There was an Old Person whose habits,
Induced him to feed upon Rabbits;
When he'd eaten eighteen,
He turned perfectly green,
Upon which he relinquished those habits.

There was an old person of Dover,
Who rushed through a field of blue Clover;
But some very large bees,
Stung his nose and his knees,
So he very soon went back to Dover.

There was an Old Man of Marseilles,
Whose daughters wore bottle-green veils;
They caught several Fish,
Which they put in a dish,
And sent to their Pa at Marseilles.

There was an Old Man of Quebec,
A beetle ran over his neck;
But he cried, "With a needle,
I'll slay you, O beadle!"
That angry Old Man of Quebec.

There was an Old Man or Nepaul,
From his horse had a terrible fall;
But, though split quite in two,
By some very strong glue,
They mended that Man of Nepaul.

There was an Old Person of Rhodes,
Who strongly objected to toads;
He paid several cousins,
To catch them by dozens,
That futile Old Person of Rhodes.

There was a Young Lady of Lucca,
Whose lovers completely forsook her;
She ran up a tree,
And said, "Fiddle-de-dee!"
Which embarrassed the people of Lucca.

There was an Old Lady whose folly,
Induced her to sit in a holly;
Whereon by a thorn,
Her dress being torn,
She quickly became melancholy.

There was an Old Person of Troy,
Whose drink was warm brandy and soy;
Which he took with a spoon,
By the light of the moon,
In sight of the city of Troy.

There was an Old Man of Calcutta,
Who perpetually ate bread and butter;
Till a great bit of muffin,
On which he was stuffing,
Choked that horrid old man of Calcutta.

There was an Old Man of Corfu,
Who never knew what he should do;
So he rushed up and down,
Till the sun made him brown,
That bewildered Old Man of Corfu.

There was an Old Man of the West,
Who never could get any rest;
So they set him to spin,
On his nose find his chin,
Which cured that Old Man of the West.

There was an Old Man of Berlin,
Whose form was uncommonly thin;
Till he once, by mistake,
Was mixed up in a cake,
So they baked that Old Man of Berlin.

There was a Young Lady of Wales,
Who caught a large fish without scales;
When she lifted her hook,
She exclaimed, "Only look!"
That ecstatic Young Lady of Wales.

There was an Old Man with an owl,
Who continued to bother and howl;
He sate on a rail,
And imbibed bitter ale,
Which refreshed that Old Man and his owl.

There was an Old Lady of Prague,
Whose language was horribly vague;
When they said, "Are these caps?"
She answered, "Perhaps!"
That oracular Lady of Prague.

There was an old man of Thermopylæ,
Who never did anything properly;
But they said, "If you choose,
To boil eggs in your shoes,
You shall never remain in Thermopylæ."

There was an Old Man of Kamschatka,
Who possessed a remarkably fat cur,
His gait and his waddle,
Were held as a model,
To all the fat dogs in Kamschatka.

There was an Old Man, who said, "Well!
Will NOBODY answer this bell?
I have pulled day and night,
Till my hair has grown white,
But nobody answers this bell!"

There was an Old Person of Tartary,
Who divided his jugular artery;
But he screeched to his wife,
And she said, "Oh, my life!
Your death will be felt by all Tartary!"

There was an Old Man who said, "How,—
Shall I flee from this horrible Cow?
I will sit on this stile,
And continue to smile,
Which may soften the heart of that Cow."

There was an Old Person of Gretna,
Who rushed down the crater of Etna;
When they said, "Is it hot?"
He replied, "No, it's not!"
That mendacious Old Person of Gretna.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.gutenberg.org

Limerickek (Magyar)

Élt egy öreg moldavai,          
voltak furcsa oldalai: 
amíg bírt, minden napon
fönn aludt egy asztalon;
huncut öreg moldavai.          

Egy madrasi télen-nyáron
ült egy krémszín szamárháton.
A szamárfül hossza
sodrából kihozta;
szörnyethalt a szamárháton.

Volt egyszer egy vén perui,
mondták neki: „Nyugi, nyugi."
Ha-arra volt kedve,
tombolt, mint egy medve;
lényeglátó vén perui.

Egy vénember azon mulat:
egészben nyeli a nyulat.
Eszi nyakló nélkül,
arca belekékül;
egyre nehezebben mulat.

Egy úr így szólt: „E város Dover-e?
Vajon van itt égszínkék lóhere?"
Azonban a réten
nagy méhek szúrták térden;
s nem tudta meg: a város Dover-e.

„A hazám - szólt egy úr - Marseille,
de leghőbb vágyam a haltej."
Öt leánya legott
egy-egy halat fogott,
s föladták: „Papának, Marseille."

Volt egyszer egy vén quebeci,
volt a nyakán tetve neki.
Felrikoltott: „Itt e tű,
meggyilkollak én, tetű!"
Szenvedélyes vén quebeci.

Mi érte az agg nepálit:
lóról esvén, kettéválik.
De a lónak lasszó,
lovasnak ragasztó:
összerakták a nepálit.

Volt egyszer egy vén máltai,
a békákat nem állta ki.
Kiadta a parancsot:
„Fogj egy tucat varangyot!"
Felületes vén máltai.

Volt egy ifjú hölgy, Lucca szépe,
magányos, mint a Luca széke.
Fölfutott egy fára,
»Hej-haj!" - így kiálta.
Meg is hökkent az utca népe.

Egy agg hölgy, ki folyton kólikás,
igy szólt: „Fatetőn leszek krónikás."
Ahogy ott ült büszkén,
fönnakadt egy tüskén.
Azóta melankólikás.

Öregúr városa Trója,
gyönyöre whisky és szója.
Míg a holdfény alatt
nyalta a kanalat,
csodálhatta egész Trója.

Volt egyszer egy kalkuttai,
ebédjét úgy alkudta ki.
Míg egy lepényfalat
torkán meg nem akadt,
s megfúlt a szörnyű kalkuttai.

Volt egyszer egy vén korfui,
kutatta, a szél mikor fúj,
Szaladgált nap mint nap,
leégette a nap,
amit nagyon csodált a korfui.

Öregember Vadnyugaton
nem tudta, mi az: nyugalom.
Mondták neki: „Fejre állj!
Orrod hegyén táncot járj!"
S megtudta, mi az: nyugalom.

Volt egyszer egy vén berlini,
szokatlanul kerek, kicsi.
A konyhán - de szörnyű -
azt hitték, töpörtyű,
meg is sült a vén berlini.

Egy ifjú hölgy a szirt alatt
pikkely nélkül fogott halat.
Kihúzta a horgot,
felkiáltott: „Herr Gott!"
Izgága hölgy a szirt alatt.

Egy vénember meg egy kuvik
kerítésen összebuvik.
Sóhajtva keserüket
együtt isszák serüket,
sej-haj, a vénember meg a kuvik.

Volt egy öreg prágai nő,
féltette a lábait ő.
Kérdezték: „Ez csalán?"
Azt felelte: „Talán!
Kétértelmű prágai nő.

Egy vénhez szóltak: „Ez itt Thermopülé.
Az erény városa, és nem a bűné.
Ha ön szerint egy hős
tojást cipőben főz
száműzni fogja végleg Thermopülé."

Nézd ezt az öreg kamcsatkait:
ez minden macskát mancsatlanít.
Azt mondták: „Mit csinálsz!
Ez a macska kacsáz!"
S ez nem zavarta a kamcsatkait.

Volt egy vén úr, ki így szólt: „Ez eldőlt -
itt senki se hallja a csengőt!
Nyomhatom bőszülten,
bele is őszültem,
és mégse hallják a csengőt!"

Volt egy úr, hazája Tartarosz,
öngyilkos lett, mivel a torka rossz.
Mikor hanyatlik feje,
így szólt hozzája neje:
„Drágám! Sirat majd egész Tartarosz."

Volt egy öregúr, ki igy szólt: „Felém
robog itten egy iszonyú tehén!
Kerítésre ülök,
és majd ráröhögök,
hátha megenyhül akkor a tehén."

Volt egy öregúr Gretnába,
beleesett az Etnába.
„Nagy a meleg odabenn?"
Erre azt felelte; „Nem!"
Hazudós öregúr Gretnába!



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaG. Á.

minimap