Lindsay, Vachel: A Sense of Humor

    
No man should stand before the moon
To make sweet song thereon,
With dandified importance,
His sense of humor gone.

Nay, let us don the motley cap,
The jester's chastened mien,
If we would woo that looking-glass
And see what should be seen.

O mirror on fair Heaven's wall,
We find there what we bring.
So, let us smile in honest part
And deck our souls and sing.

Yea, by the chastened jest alone
Will ghosts and terrors pass,
And fays, or suchlike friendly things,
Throw kisses through the glass.

Költő, ne állj a hold alá
Bájt dallani belé,
Mint ki pipiskedik csak
S humorát nem lelé.

Frászt. Csörgősipka kell ide
Meg torz bohócpofa,
S e tükörből kicsalható,
Képzelj bármit oda.

Te, tükör fent egünk falán,
Kapunk amit adunk.
Hadd kacagjunk istenesen,
Színezd lelkünk s dalunk.

A torz bohóc, egyedül az
Üzhet el rémeket,
S tündér s más ilyen társaság
Szór majd csókot neked.