Lindsay, Vachel: Mit beszélt a szerencsejátékos kísértet (What The Ghost Of The Gambler Said Magyar nyelven)

Where now the huts are empty,
Where never a camp-fire glows,
In an abandoned canyon,
A Gambler's Ghost arose.
He muttered there, “The moon's a sack
Of dust.” His voice rose thin:
“I wish I knew the miner-man.
I'd play, and play to win.
In every game in Cripple-creek
Of old, when stakes were high,
I held my own. Now I would play
For that sack in the sky.
The sport would not be ended there.
'Twould rather be begun.
I'd bet my moon against his stars,
And gamble for the sun.”

Hol tátongnak fabódék,
Hol nem gyúl tűz soha már,
Egy kihalt szakadékban
Egy Kártyás Lelke jár.
S motyog: „Aranyporzsák a hold.”
A hangja elhaló:
„Aranyásót ide nekem,
Kártyázni azzal jó,
Minden régi játék jöhet,
Régen nagy volt a tét.
Tartottam! Vernék most lapot
Azért a zsák porért.
De ez nem volna még a vég,
Csak a kezdet, az ám!
Feltenném holdam a csillagokért,
A napért játszanám!”