Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

MacNeice, Louis: Perseus (Perseus Magyar nyelven)

MacNeice, Louis portréja
Képes Géza portréja

Vissza a fordító lapjára

Perseus (Angol)

Borrowed wings on his ankles,

Carrying a stone death,

The hero entered the hall,

All in the hall looked up,

Their breath frozen on them,

And there was no more shuffle

or clatter in the hall at all.

 

So a friend of a man comes in

And leaves a book he is lending or flowers

And goes again, alive but as good as dead,

And you are left alive, no better than dead,

And you dare not turn the leaden pages of the book

or touch the flowers,

the hooded and arrested hours.

 

Close your eyes,

There are suns beneath your lids,

Or look in the looking-glass in the end room –

You will find it full of eyes,

The ancient smiles of men cut out with scissors

and kept in mirrors.

 

Ever to meet me comes, in sun or dull,

The gay hero swinging the Gorgon's head

And I am left, with the dull drumming of the sun,

suspended and dead,

Or the dumb grey-brown of the day is a leper's cloth,

And one feels the earth going round and round

the globe of the blackening mantle, a mad moth.

 

1934



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://oudl.osmania.ac.in/bitstream/handle

Perseus (Magyar)

Bokáján vendégszárnyak,

– a hősök már így járnak –

így lép a terembe a hős,

márvány-halált markol az ökle;

minden szem rája rebben,

lehellet eláll a teremben,

mindenki csak ámul nyöszörögve.

 

Így lép a szobádba barátod

és könyvet tesz le az asztalodra, virágot

és már távozik is, még élve, de már halottan,

és te ott maradsz egyedül, még élve, de már halottan

és nem mered elforgatni a könyv ólom lapjait,

vagy megérinteni a virágokat, pedig hunyorognak hívogatón rád:

kelyhük börtönében elzárva szunnyadnak az órák.

 

Húnyd le szemed:

szemhéjad alatt Napok keringenek.

Nyisd ki szemed, élettelenül a falon lóg

tükröd, nézz bele: és száz szem lángol vissza reád;

férfimosolyok, miket kivágtak fürge ollók,

e tükörben teleltek át.

 

Mindig mindenhol megtalál, napfényben, csikorgó

fagyban a vidám hős, markában lengeti Gorgó

fejét. És ha magamra hagy,

roppant kéz lóbálja fölém a napot

s eldobja unottan:

a nappalra bélpoklosok szürkésbarna leple terül.

Kering, kering a földgolyó: őrült molylepke a fény körül.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap