Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Marlowe, Christopher: Hero and Leander, first sestiad (detail)

Marlowe, Christopher portréja

Hero and Leander, first sestiad (detail) (Angol)

On Hellespont, guilty of true-love's blood,

In view and opposite two cities stood,

Sea-borderers, disjoined by Neptune's might;

The one Abydos, the other Sestos hight.

At Sestos Hero dwelt; Hero the fair,

Whom young Apollo courted for her hair,

And offered as a dower his burning throne,

Where she should sit for men to gaze upon.

The outside of her garments were of lawn,

The lining purple silk, with gilt stars drawn;

Her wide sleeves green, and bordered with a grove,

Where Venus in her naked glory strove

To please the careless and disdainful eyes

Of proud Adonis, that before her lies.

Her kirtle blue, whereon was many a stain,

Made with the blood of wretched lovers slain.

Upon her head she ware a myrtle wreath,

From whence her veil reached to the ground beneath.

Her veil was artificial flowers and leaves

Whose workmanship both man and beast deceives.

Many would praise the sweet smell as she passed,

When 'twas the odour which her breath forth cast;

And there for honey bees have sought in vain,

And, beat from thence, have lighted there again.

About her neck hung chains of pebblestone,

Which, lightened by her neck, like diamonds shone.

She ware no gloves; for neither sun nor wind

Would burn or parch her hands, but to her mind,

Or warm or cool them, for they took delight

To play upon those hands, they were so white.

Buskins of shells, all silvered used she,

And branched with blushing coral to the knee;

Where sparrows perched of hollow pearl and gold,

Such as the world would wonder to behold.

Those with sweet water oft her handmaid fills,

Which, as she went, would chirrup through the bills.

Some say for her the fairest Cupid pined

And looking in her face was strooken blind.

But this is true: so like was one the other,

As he imagined Hero was his mother.

And oftentimes into her bosom flew,

About her naked neck his bare arms threw,

And laid his childish head upon her breast,

And, with still panting rocked, there took his rest.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.classic-literature.co.uk

Héró és Leander, első szesztina (részlet) (Magyar)

A tárgy expozíciója. Héró leírása.

 

A Helléspontosnál farkasszemet

nézett, úgy gyilkolt szerelmeseket

két város. Neptun vont köztük határt:

kétfelől Séstos és Abydos állt.

A szép Héró Séstos szülötte volt,

kit hajáért Apollón udvarolt:

jegyajándék az égő trón legyen,

ott bámulja Hérót a férfinem.

Szegték ruháját, a patyolatot

bíbor selymen aranyos csillagok:

bő ujja zöld, a szegélyén liget,

hol Vénus meztelen kisérti meg

Adónist, aki lábánál hever,

és unott dölyffel néz mellette el.

Kék szoknyáján elöl tengernyi folt

szíve-szakadt szeretők vére volt,

mirtuszától földig fodrozta szél

fátylát, amely levél- s virágfüzér,

mit nem természet: művész alkotott,

megtévesztve embert és állatot:

dicsérték, pompás illat száll vele,

holott viselője lehellete

vonzott köré rajszámra méheket,

s nem tágítottak, bár hessegetett.

Oly tündöklés gyúlt hónyaka körül,

hogy kavicsból gyémántot köszörül.

Kesztyűt kezén ő soha nem viselt,

fagytól, széltől nem tartott soha, mert

még soha semmi nem tett kárt e kézben,

csak megcsodálta, mint ragyog fehéren.

Övezte ezüstkagyló lábbelik

korállágbogas szára térdeit,

s ült is ott sok arany meg gyöngy veréb,

s mindbe, csodát beteljesítve, még

rózsavizet töltött egy szobalány,

hogy járáskor csirregjen valahány.

Mondták, Héró igézi Cupidót,

akit fénylő arca megvakitott,

s ez gyakran vélte, az már szentigaz,

ha Héró jött, hogy édesanyja az;

s azért a kebelébe odaszállt,

két karjával kulcsolta át nyakát,

s a fejét fáradtan billentve meg

ringatózás közt elszenderedett.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap