Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Masters, Edgar Lee: A Spoon River-i holtak - Elsa Wertman (Spoon River Anthology - Elsa Wertman Magyar nyelven)

Masters, Edgar Lee portréja

Spoon River Anthology - Elsa Wertman (Angol)

  I was a peasant girl from Germany,

  Blue-eyed, rosy, happy and strong.

  And the first place I worked was at Thomas Greene's.

  On a summer's day when she was away

  He stole into the kitchen and took me

  Right in his arms and kissed me on my throat,

  I turning my head. Then neither of us

  Seemed to know what happened.

  And I cried for what would become of me.

  And cried and cried as my secret began to show.

  One day Mrs. Greene said she understood,

  And would make no trouble for me,

  And, being childless, would adopt it.

  (He had given her a farm to be still. )

  So she hid in the house and sent out rumors,

  As if it were going to happen to her.

  And all went well and the child was born--

  They were so kind to me.

  Later I married Gus Wertman, and years passed.

  But--at political rallies when sitters-by thought I was crying

  At the eloquence of Hamilton Greene--

  That was not it. No! I wanted to say:

  That's my son!

  That's my son.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.bartleby.com/84/

A Spoon River-i holtak - Elsa Wertman (Magyar)

Parasztlány voltam Germániából,

kék szemű, rózsás, jókedvű, izmos.

Az első hely, ahova elszegődtem,

Thomas Greene háza volt.

Egy nyári nap, mikor az asszonyom éppen elvolt,

az úr besompolygott a konyhába, egyenest a

karjába vett, belecsókolt a nyakamba,

én csak forgódtam. Aztán már egyikünk se

nagyon tudta, hogy mit cselekszik.

Én meg sírtam, most meg hova legyek.

Folyton sírtam, a titkom elkezdett mutatkozni.

És akkor Greene-né asszony azt mondta,

ne sírjak, nem fog bántani engem,

majd adoptálja, úgysincs gyereke.

(Az úr egy farmot vett neki, hogy csillapodjon.)

Úgyhogy bezárkózott a házba, elhíresztelte,

hogy ővele esik meg a dolog.

Minden ment, mint a karikacsapás, a baba meglett –

nagyon kedvesek voltak velem.

Később hozzámentem Gus Wertmanhoz, eltelt az idő.

De a népgyűlésen, mikor a bámészkodók azt hitték,

meghatódok, Hamilton Greene milyen szépen beszél

nem azért sírtam.

Nem. Folyton oda akartam kiabálni:

az én fiam! az én fiam!



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://canadahun.com/forum

minimap