Evening star (Angol)
'Twas noontide of summer, And mid-time of night; And stars, in their orbits, Shone pale, thro' the light Of the brighter, cold moon, 'Mid planets her slaves, Herself in the Heavens, Her beam on the waves. I gazed awhile On her cold smile; Too cold- too cold for me- There pass'd, as a shroud, A fleecy cloud, And I turned away to thee, Proud Evening Star, In thy glory afar, And dearer thy beam shall be; For joy to my heart Is the proud part Thou bearest in Heaven at night, And more I admire Thy distant fire, Than that colder, lowly light. |
Esti csillag (Magyar)
A nyár derekán volt, Az éj közepén, A csillagokból sápadt Fátyolként hullt a fény, Mert ragyogóbb volt a hold Szolga-bolygók között, Égen az igaz valója, Habon a tükrözött. Néztem mind tovább Hideg mosolyát, Nekem hideg volt, csupa jég - Majd mint lepel, Felhő fedte el, S akkor fordultam feléd, Szép esti csillag, Ki messze villogsz, De fényed boldogan ég; Mert oly tiszta öröm, ha az égi körön Látlak feltűnni ekként, S inkább nézem meleg, Távoli fényedet, Mint itt e nagy, de hideg fényt.
Feltöltő | P. T. |
Az idézet forrása | http://www.folioklub.hu |
|