A Consumer's Report (Angol)
The name of the product I tested is Life, I have completed the form you sent me and understand that my answers are confidential.
I had it as a gift, I didn't feel much while using it, in fact I think I'd have liked to be more excited. It seemed gentle on the hands but left an embarrassing deposit behind. It was not economical and I have used much more than I thought (I suppose I have about half left but it's difficult to tell) – although the instructions are fairly large there are so many of them I don't know which to follow, especially as they seem to contradict each other. I'm not sure such a thing should be put in the way of children – it's difficult to think of a purpose for it. One of my friends says it's just to keep its maker in a job. Also the price is much too high. Things are piling up so fast, after all, the world got by for a thousand million years without this, do we need it now? (Incidentally, please ask your man to stop calling me ‘the respondent’, I don't like the sound of it.) There seems to be a lot of different labels, sizes and colours should be uniform, the shape is awkward, it's waterproof but not heat resistant, it doesn't keep yet it's very difficult to get rid of: Whenever they make it cheaper they seem to put less in – if you say you don't want it, then it's delivered anyway. I'd agree it's a popular product, it's even got into the language; people even say they're on the side of it. Personally I think it's overdone, a small thing people are ready to behave badly about. I think we should take it for granted. If its experts are called philosophers or market researchers or historians, we shouldn't care. We are the consumers and the last law makers. So finally, I'd buy it. But the question of a ‘best buy’ I'd like to leave until I get the competitive product you said you'd send. Feltöltő | P. T. |
Az idézet forrása | http://ije.oxfordjournals.org |
|
Fogyasztói jelentés (Magyar)
A vizsgált termék neve Élet; a küldött kérdőívet kitöltöttem, s tudomásul veszem válaszaim bizalmas voltát.
Ajándékul adatott, nem sokat éreztem használata közben, igazából, azt hiszem, több izgalmat vártam. Barátságosnak látszott kézben, de kellemetlen üledéket hagyott maga után. Nem volt gazdaságos és sokkal többet használtam a vártnál (úgy vélem, körülbelül a felénél tartok, de ezt nehéz megmondani). Bár az utasítások meglehetősen részletesek, olyan sok van belőlük, nem tudom, melyiket kövessem, főleg mivel egymásnak ellentmondani látszanak. Nem tudom, helyes-e egy ilyen dolgot a gyerekek útjába rakni. Nehéz elképzelni, milyen célból. Egy barátom szerint: csak hogy csinálójának munkát adjon. Az ára is túlságosan magas. A dolgok oly gyorsan halmozódnak, elvégre a világ megvolt jó ezermillió évig enélkül; kell ez most nekünk? (Egyébként, kérje meg emberüket, ne hívjon engem „adatközlő"-nek, nem szeretem a hangzását.) Úgy vélem, túl sok a különböző címke, méret- és színegységesítés kellene; a forma nem szerencsés: vízhatlan, de hőre érzékeny, nem véd meg, mégis nagyon nehéz megszabadulni tőle; valahányszor olcsóbban adják, valamit kispórolnak belőle; ha azt mondod, nem kéred, megkapod akkor is. Egyetértek azzal, hogy népszerű termék, befogadta a nyelv, sőt az emberek azt mondják, a pártján állnak. Személy szerint túlzottnak érzem a hűhót; nem nagy dolog, melyhez az emberek hajlamosak komiszul viszonyulni. Én azt hiszem, természetesnek kell vennünk. És hogy szakértőit filozófusoknak vagy piac- kutatóknak vagy történészeknek nevezik, ne törődjünk ezzel. Mi vagyunk a fogyasztók és a végső törvényhozók. Úgyhogy részemről vevő vagyok rá. De ami a „legjobb vétel" kérdését illeti, várnék, amíg az ígért versenyképes termék megérkezik.
Feltöltő | P. T. |
Az idézet forrása | K. P. |
|