Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Raleigh, Sir Walter: A szenvedély zarándoklata (The Passionate Man's Pilgrimage Magyar nyelven)

Raleigh, Sir Walter portréja

The Passionate Man's Pilgrimage (Angol)

(Supposedly written while awaiting execution)

 

Give me my scallop-shell of quiet,

    My staff of faith to walk upon,

My scrip of joy, immortal diet,

    My bottle of salvation,

My gown of glory, hope's true gage ;

And thus I'll take my pilgrimage.

 

Blood must be my body's balmer,

    No other balm will there be given ;

Whilst my soul, like a quiet palmer,

    Travelleth towards the land of heaven ;

Over the silver mountains,

Where spring the nectar fountains :

           There will I kiss

           The bowl of bliss ;

And drink mine everlasting fill

Upon every milken hill :

My soul will be a-dry before ;

But after, it will thirst no more.

Then by that happy blestful day,

    More peaceful pilgrims I shall see,

That have cast off their rags of clay,

    And walk apparelled fresh like me.

        I'll take them first

        To quench their thirst,

And taste of nectar suckets,

        At those clear wells

        Where sweetness dwells

Drawn up by saints in crystal buckets.

 

And when our bottles and all we

Are filled with immortality,

Then the blessed paths we'll travel,

Strowed with rubies thick as gravel ;

Ceilings of diamonds, sapphire floors,

High walls of coral, and pearly bowers.

From thence to heavens's bribeless hall,

Where no corrupted voices brawl ;

No conscience molten into gold,

No forged accuser bought or sold,

No cause deferred, nor vain-spent journey ;

For there Christ is the King's Attorney,

Who pleads for all without degrees,

And he hath angels, but no fees.

And when the grand twelve-million jury

Of our sins, with direful fury,

'Gainst our souls black verdicts give,

Christ pleads his death, and then we live.

 

Be thou my speaker, taintless pleader,

Unblotted lawyer, true proceeder !

Thou giv'st salvation even for alms ;

Not with a bribèd lawyer's palms.

And this is my eternal plea

To him that made heaven, earth, and sea,

That, since my flesh must die so soon,

And want a head to dine next noon,

Just at the stroke, when my veins start and spread,

Set on my soul an everlasting head.

Then am I ready, like a palmer fit ;

To tread those blest paths which before I writ.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.luminarium.org/renlit/pilgrim.htm

A szenvedély zarándoklata (Magyar)

(Költemény mintegy a halál küszöbén)

 

Add kagylódat, szent Csöndemet,

a Hit botját, moccanni még,

az Örök Étket, az Öröm-Jelet,

ó, üdvösségem üvegét:

Kegyed Köntösét, dicső remény zálogát,

add utam zarándoklatát.

 

Vér, választ testem balzsamul,

nem bízik más bűvös szerében,

lelkem – fehér zarándok – így vonul,

hogy hona lenne menny körében,

messze, az ezüst hegyeken túl,

hol friss nektár forrása csordul,

ott csókjaim érjék

az Üdv szent Edényét,

ott tiszta, tejes dombokon

ihassam igaz italom.

Lelkem lesz addig szikkatag,

onnét nem érez szomjakat.

Utamon ott az üdv vezet,

nézek Zarándokok sorára,

lerázták agyagköntösüket,

váltottak, mint én, új ruhára;

tudom a dolgom:

szomjukat oltom;

tiszta kutaknál nektáros gyümölcsöket

nyújtok nekik -

ím, itt az Édesség lakik,

mit Kristállyal sok Szent mereget.

 

Halhatatlansággal telünk,

és minden üvegünk velünk;

követjük a szentség hű ösvényeit,

hol mindent kavicsként sűrű rubint borít,

gyémánt a mennyezet, zafír a padló,

a fal csupa Koráll s Gyöngy-Ágya-Kagyló.

És vár a Mennyek Vesztegethetetlen

Terme, hogy rút hang ne zendüljön egy sem,

a Lelkiismeret aranynak ellenálljon,

s hamis tanuk ne legyenek e túli világon,

ne legyen Hiába-Út, váratás, hamis Juss:

mert ott a Király ügyvédje maga a Krisztus:

s ha nincsen rangod, ügyed fölveszi,

és nincs bére, vannak csak Angyalai.

S hogy a Tizenkét Milliónyi Esküdt

bűneink miatt bűnös dühhel, együtt,

sötét ítéletet hoz ellenünk,

Krisztus halált vállal, s mi élhetünk;

 

ó, légy szószólóm, ügyvéd, feddhetetlen,

folttalan közbenjáró, szólj ügyemben,

kijársz Te üdvöt, s elég az alamizsna is,

nem vagy fiskális, mohó tenyerű hamis.

És Hozzá folyamodom én így örökkön,

ki Teremtő az Égen, a Vízen, a Földön,

látom, testemnek halnia kell hamar,

s holnapra nincs fej, nincs már száj, ami fal,

az ütéstől ereim megnyílnak, fut vérem –

lelkemre öröklétű fejet adj, ezt kérem.

Akkor, hogy az áldott utakon, mint zarándok,

híven járjak, mint írtam, készen állok.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://canadahun.com/forum/showthread.php?

minimap