Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Rothenberg, Jerome: Jegyzetek az új vadonról (részlet) (Notes for the New Wilderness (detail) Magyar nyelven)

Rothenberg, Jerome portréja

Notes for the New Wilderness (detail) (Angol)

1
I have escaped - she told him –
into the wilderness
But where is that? - he tried
to ask her - she was silent, never so silent as that day
she said: you could never track me there
- how bewildering -
it would be the last thought in his mind
I have - he said - my own road to walk
my own row to hoe
etc.
And the city sat above another city
which was its lost heart
its dark reflection
he thought: this is the wilderness
where she fled
& I can get there sooner, sooner or later
& he thought: no horizontal
geographies will do it
the new geography is up it & down
like burial: from air
to earth
She must have thought long about
a new wilderness
it was she who named it
by living in it
& by reminding us
that everything is charted from the sky:
grey forms move over our heads
& force us down
& down
to find our terror
under the earth:
the mind, a little like that,
subtler
is also there
& lets us in
however sadly
to feel its pain -
he said that, then he said:
I cannot write a poem
- no longer –
only these notes



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttps://books.google.hu/books

Jegyzetek az új vadonról (részlet) (Magyar)

1
Elmenekültem - mondta neki -
a vadonba
De hol a vadon? - próbálta megtudni
az asszonytól - ő hallgatott, így még sosem hallgatott
azt mondta: ott sosem találnád nyomomat
- micsoda vad gondolat -
utoljára jutna eszébe ez
Nekem - mondta ő - a magam útját kell járnom,
a magam sorát élnem
stb.
És a város egy másik városon ült
saját elveszett szívén
sötét tükörképén
azt gondolta: ez lesz a vadon
ahová az asszony menekült
& eljutok oda, előbb vagy utóbb
és azt gondolta: a földrajz
itt nem lehet vízszintes
az új földrajz föl s le terjed történik
mint a temetés: a légből
a földre
Sokat gondolhatott az asszony
az új vadonra
ő adta nevét
azzal, hogy benne élt
és hogy eszünkbe juttatta
mindent a magasból térképeznek föl:
fejünk fölött szürke alakzatok
lenyomnak bennünket
le és le
a rettegésbe
a föld alá:
ott van az elme is,
kicsit hasonló,
csak finomabb
& beenged
ha sajnál is
hogy nekünk is fájjon -
ezt mondta ő, és még ezt:
Verset írni nem tudok
- többé nem -
csak ilyen jegyzeteket



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaK. Gy.

minimap