Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Shakespeare, William: XVIII. Szonett (XVIII. Sonnet Magyar nyelven)

Shakespeare, William portréja
Dvorcsák  Gábor Imre portréja

Vissza a fordító lapjára

XVIII. Sonnet (Angol)

Shall I compare thee to a summer’s day?
Thou art more lovely and more temperate:
Rough winds do shake the darling buds of May,
And summer's lease hath all too short a date:

Sometime too hot the eye of heaven shines,
And often his gold complexion dimmed,
And every fair from fair sometime declines,
By chance, or nature's changing course untrimmed:

But thy eternal summer shall not fade,
Nor lose possession of that fair thou ow'st,
Nor shall death brag thou wander'st in his shade,
Whwn in eternal lines to time thou grow'st,

    So long as men can breath, or eyes can see,
    So long lives this, and this gives life to thee.



FeltöltőDvorcsák Gábor Imre
KiadóOxquarry Books Ltd.
Az idézet forrásaThe amazing website of Shakespeare's sonnets

XVIII. Szonett (Magyar)

Téged egy nyári naphoz mérjelek?
Te szebb vagy nála, lágyabb és puhább;
Május rügyeit tépik vad szelek,
S a nyár bérlete lejár túl korán;

Az ég szeme néha forrón lángol,
S arany színe túl gyakran megfakul,
S minden szép a széptől néha távol -
Véletlen, vagy tán a lét megvadul;

De a Te örök nyarad nem enyész,
Szépséged se vész, mit Te birtokolsz,
S halál árnya körötted nem tenyész,
Míg már örök sorokban itt honolsz,

   Míg ember lélegzik s látnak szemek,
   Addig él ez  -  s ad életet neked…



FeltöltőDvorcsák Gábor Imre
Az idézet forrásasaját mű

minimap