Shelley, Percy Bysshe: Remembrance
Remembrance (Angol)Swifter far than summer's flight-- Swifter far than youth's delight-- Swifter far than happy night, Art thou come and gone-- As the earth when leaves are dead, As the night when sleep is sped, As the heart when joy is fled, I am left lone, alone.
The swallow summer comes again-- The owlet night resumes her reign-- But the wild-swan youth is fain To fly with thee, false as thou.-- My heart each day desires the morrow; Sleep itself is turned to sorrow; Vainly would my winter borrow Sunny leaves from any bough.
Lilies for a bridal bed-- Roses for a matron's head-- Violets for a maiden dead-- Pansies let My flowers be: On the living grave I bear Scatter them without a tear-- Let no friend, however dear, Waste one hope, one fear for me.
|
Emlékezés (Magyar)Gyorsabb voltál, mint a nyár, gyorsabb, mint az ifju báj, gyorsabb, mint az éjhomály, égi tünemény: s mint a föld, ha tél van, és mint az éj, ha álma vész, mint a szív, ha sárba néz, árva lettem én.
A fecske Nyár visszajön még, bagoly Éj is hozza csöndjét, de a hattyu Ifjuság szép mennye elszállt hűtelen: veled szállt, s most egyre várlak, még az álmom, az is bánat; a bokorról napos ágat hasztalan kér a telem.
Liliom násznyoszolyára, rózsa az asszony hajába, ibolya a lány virága árvácska lesz az enyém: élő sírra, mert az lettem, azt szórjatok könnyezetlen, barát ne sírjon felettem, se félelem, se remény.
|