Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Simpson, Louis: Walt Whitman at Bear Mountain

Simpson, Louis portréja

Walt Whitman at Bear Mountain (Angol)

…life which does not give the preference to any other life, of any previous period, which therefore prefers its own existence…
Ortega y Gasset

Neither on horseback nor seated,
But like himself, squarely on two feet,
The poet of death and lilacs
Loafs by the footpath. Even the bronze looks alive
Where it is folded like cloth. And he seems friendly.

“Where is the Mississippi panorama
And the girl who played the piano?
Where are you, Walt?
The Open Road goes to the used-car lot.

“Where is the nation you promised?
These houses build of wood sustain
Colossal snows,
And the light above the street is sick to death.

“As for the people—see how they neglect you!
Only a poet pauses to read the inscription.”

“I am here,” he answered.
“It seems you have found me out.
Yet did I not warn you that it was Myself
I advertised? Were my words not sufficiently plain?

I gave no prescriptions,
And those who have taken my moods for prophecies
Mistake the matter.”
Then, vastly amused—“Why do you reproach me?
I freely confess I am wholly disreputable.
Yet I am happy, because you found me out.”
A crocodile in wrinkled metal loafing…

Then all the realtors,
Pickpockets, salesmen and the actors performing
Official scenarios,
Turned a deaf ear, for they had contracted
American dreams.

But the man who keeps a store on a lonely road,
And the housewife who knows she’s dumb,
And the earth, are relieved.

All that grave weight of America
Cancelled! Like Greece and Rome.
The future in ruins!
The castles, the prisons, the cathedrals
Unbuilding, and roses
Blossoming from the stones that are not there…

The clouds are lifting from the high Sierras,
The Bay mists clearing,
And the angel in the gate, the flowering plum,
Dances like Italy, imagining red.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.poetryfoundation.org

Walt Whitman Bear Mountainben (Magyar)

…egy kor, mely egy más kort sem, semmit sem becsül nagyra, sőt, saját magát becsüli a legtöbbre…
Ortega y Gasset*

Nem lóháton, nem is ülve,
De önmagaként, két lábon
Ácsorog a halál és orgonavirág költője
A gyalogösvény mellett. A bronz is elevennek látszik,
Amint szövetként redőzik. S ő barátságosan néz.

„Hol a Mississippi látképe
És a lány, aki zongorázott?
Hol vagy te, Walt?
Az út az autótemetőbe visz.

Hol a nemzet, amit ígértél?
E faházak súlyos hótömegeket
Hordoznak,
S az utca fölött halálos beteg a fény.

Nézd, mennyire nem törődnek veled!
Csak egy költő áll meg, hogy elolvassa a felírást.”

„Itt vagyok", felelte.
„Úgy látszik, fölfedeztetek.
De nem intettelek-e, hogy önmagamat
Hirdetem? Szavam nem volt elég világos?

Nem adtam semmiféle receptet,
S akik kedvem csapongását jóslatnak vélték,
Tévednek a dologban."
Aztán vígan: „Mért tesztek szemrehányást?
Bevallom nyíltan, hogy becstelen vagyok.
Mégis boldoggá tesz, hogy fölfedeztetek.”
Redőzött fémben ácsorgó krokodílus...

Ekkor a telekügynökök,
Zsebtolvajok, utazók s kirakat-filmekben
Szereplő színészek
Mind betömték fülüket, mert ők amerikai
Almokat szőttek.

De az ember, akinek boltja van egy néptelen úton,
S a háziasszony, aki némának tudja magát,
S a föld, mind fellélegzett.

Amerika egész nyomasztó terhe
Semmivé lett! Akárcsak Hellász és Róma,
Romokban a jövő!
Várak, börtönök, székesegyházak
Leomlanak, és rózsák
Hajtanak ki a kövekből, melyek nincsenek is ott...

A magas Sierrákról felszállnak a felhők,
Az öböl köde eloszlik;
És az angyal a kapuban, a virágzó szilvafa,
Táncol mint Itália, pirosat álmodva.

 
*A tömegek lázadása (III. 13. old.), Puskás Lajos fordítása.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaJ. Gy.

minimap