Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Smith, Stevie: A folyóisten (The River God Magyar nyelven)

Smith, Stevie portréja

The River God (Angol)

[Of the River Mimram in Hertfordshire]
 
I may be smelly, and I may be old,
Rough in my pebbles, reedy in my pools,
But where my fish float by I bless their swimming
And I like the people to bathe in me, especially women.
But I can drown the fools
Who bathe too close to the weir, contrary to rules.
And they take their time drowning
As I throw them up now and then in a spirit of clowning.
Hi yih, yippity-yap, merrily I flow,
O I may be an old foul river but I have plenty of go.
Once there was a lady who was too bold
She bathed in me by the tall black cliff where the water runs cold,
So I brought her down here
To be my beautiful dear.
Oh will she stay with me will she stay
This beautiful lady, or will she go away?
She lies in my beautiful deep river bed with many a weed
To hold her, and many a waving reed.
Oh who would guess what a beautiful white face lies there
Waiting for me to smooth and wash away the fear
She looks at me with. Hi yih, do not let her
Go. There is no one on earth who does not forget her
Now. They say I am a foolish old smelly river
But they do not know of my wide original bed
Where the lady waits, with her golden sleepy head.
If she wishes to go I will not forgive her.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://genius.com

A folyóisten (Magyar)

[A hertfordshire-i Mimram folyóé]
 
Én lehetek bűzös vagy vén ragyás,
kavicsom durva, tocsogóm csupa sás,
de hol halaim lebegnek, megáldom őket,
és szeretem, akik fürödnek bennem, főként a nőket.
És persze megfojtom mind az idiótát,
aki - szabályellenesen - a duzzasztógát
mellett fürdik. Lassú a fulladás,
ahogy föl-földobom őket, vén komédiás:
ujjé, csak beljebb, csak beljebb, vígan csobogok,
ó, lehetek piszkos egy folyó, de tetterős vagyok.
Volt egyszer egy hölgy, aki belém merészkedett
a nagy fekete sziklánál, ahol a vizem jéghideg,
hát lehoztam ide,
hadd legyen enyém a szive.
Ó, ittmarad, velem marad
ez a szépséges hölgy, vagy elszalad?
Ott pihen a szépséges, mély folyamágyban,
a lágy hínár fogja, s a hajlongó nád.
Ó, ki jönne rá, milyen szép, fehér arc pihen odalenn,
várva, hogy elsimul s elmosódik a félelem,
amivel rám néz. Juhé, ne hagyjátok
elmenni. Most már nem emlékszik rá a világon
senki. Azt mondják rám, bűzös, vén, bolond folyó,
de nem ismerik a folyamágyam, a széleset, az ősit,
ahol az aranyhajú alvó hölgy időzik.
Ha el akar menni, az meg nem bocsátható.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaG. Á.

Kapcsolódó videók


minimap