Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Spenser, Edmund: Amoretti: 34. szonett (Amoretti: Sonnet 34 Magyar nyelven)

Spenser, Edmund portréja
Somlyó György portréja

Vissza a fordító lapjára

Amoretti: Sonnet 34 (Angol)

Lyke as a ship, that through the ocean wyde

By conduct of some star doth make her way,

Whenas a storm hath dimd her trusty guyde,

Out of her course doth wander far astray,

So I, whose star, that wont with her bright ray

Me to direct, with cloudes is over-cast,

Doe wander now in darknesse and dismay,

Through hidden perils round about me plast.

Yet hope I well that, when this storme is past,

My Helice*, the lodestar of ray lyfe,

Will shine again, and looke on me at last,

With lovely light to cleare my cloudy grief.

Till then I wander carefull, comfortlesse,

In secret sorrow and sad pensivenesse.

 

* I. e. Cynosure.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.readbookonline.net

Amoretti: 34. szonett (Magyar)

Mint hajó, mely a tág tengereken

egy csillag vezérletével haladt,

ha vihar jő, s elfödi hirtelen,

pályát tévesztve, nem talál utat,

úgy én, kinek csillaga nem mutat

fényével irányt, s felhőbe merül,

sötétben bolygok, vészes ég alatt,

míg rejtett félelmek vesznek körül.

Mégis hiszem, ha a vihar elül,

Helice, életem vezércsillaga,

rám néz megint, és új fényre derül,

hogy gond-felhőm oszoljon általa.

Addig csak bolygok enyhülettelen

sötét búm titkos útvesztőiben.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap